Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

703. szám. 43 Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégítést. A tagositást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagosítást kivánók birtoka, a tagositandó község területének egy negyedrészét képezi. Ezen egynegyedrész területi kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtoka az általános tagosítást kivánók birtokához számítandók. Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagositást kivánók birtokához számi tandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik. 7. §. Városokban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekben természetes határokkal bíró vagy müvelés-mód által elkülönített egyes határrészeknek (dűlők) gazdasági javítások czéljából kivánt külön tagosítása, az illető terület egy negyedét bíróknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető. Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagosítás megengedése iránti végzésben elrendelheti a biróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. Ilyen esetekben a biróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz. 8. §. A tagositási kérelem nyomán a helyszinére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének feltételei, s illetőleg a részleges tagosítás (7. §.) helyes indokai megvannak-e? A tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján, a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetosege felett határozatot hoz, mely az illető kir. táblához felebbezhetö. A harmad bírósághoz felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. tábla az első biróság határozatát megváltoztatta. Ha a tagosítás azon okból nem engedtetik meg, mivel az azt kivánók birtoka a törvényes mértéket nem éri el, a tagosítás újból kérelmezhető, mihelyt e hiány pótoltatott. IV. FEJEZET. Az előmunkálatok. 9. §. Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítését, az arányosítást és tagositást megengedő határozatnak jogerőre emelkedése, vagy az iránt a biróság előtt keletkezett egyezségnek létrejötte után a kir. törvényszék az előmunkálatok vezetése és teljesítése végett egyik birói tagját küldi ki, s ez a birtokrendezési összes előmunkálatokban hivatalból és önállóan jár el. o*