Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-750. 1880. évi XXXIII. törvényczikk, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasut kiépitése tárgyában

750. szám. 34B A fentebbi pályával a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, Tégül a fegyenczekre is. Az engedélyesek kötelesek lesznek mindazon határozatokat foganatositani, melyek nagyobb katonaszálhtások czéljából a magyar és osztrák vasuttársulatok kölcsönös kisegitését, az ezen szállításokhoz szükséges berendezések előállítását s készen tartását, a hadi vasúti osztályok szervezését s béke idején alkalmazását, a sebesült és beteg katonai egyének szállítását szabályozzák. Háború és mozgósítás esetén végül kötelesek engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállítását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyükre, kellő igazolásuk alapján, a katonai leszállított árszabás mellett eszközölni. A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészítő része, a népjog ótalma alatt állanak. 17. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czéiokból a vasutat használják, és a hatóság megbízását igazolják, uti málhaikkal együtt ingyen szállitandók. 18. §. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. 19. §. Az engedélyesek jogosítva vannak a jelen engedélyt a cs. kir. szab. államvaspályatársulatra átruházni, vagy a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek. 20. §. Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakítani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra (auporteur) szóló részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák- és külföldi tőzsdéken elárusíthatok és hivatalosan jegyezhetők. Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal az építési tőkének csak fele összege erejéig lesznek kibocsáthatók. A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészítését, a kormány magának fentartja. Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. t. ez. összes határozmányainak. Az alakítandó társulat székhelye Budapesten vagy Nyitrán lehet s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag magyar. E pályáról különben elkülönített számadások vezetendők. 21. §. A kormány az állam-érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet czélszerűen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos v