Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-750. 1880. évi XXXIII. törvényczikk, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasut kiépitése tárgyában

750. szám. 339 méter legyen. — A kövecságy a sínek lába alatt 0'25 méter vastagságban, és a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A hidak s átereszek azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puha fából építhetők. b) Felépítmény. A pálya az első rendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyert. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek a valkány-perjámosi másodrendű vonalra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából és hengerezett vassínek alkalmazása esetében folyó méterenként 25*3, —• aczélsínek alkalmazása esetén pedig 21 kilogr. súlylyal bírók legyenek. — A közönséges talpfák hossza 2-35 méterre határoztatik, s úgy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puha fából állíthatók elő. c) Épületek, pálya-elzárás, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható. Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon szükségeseken felül mérföldenkint általában legalább 2 őrház állítandó fel. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be. Közczélok, u. m.: a posta, távírda, — rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. Áruraktárak, csak mennyiben azt a forgalom követeli, építendők. Az épületek kivétel nélkül a helyszínén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg berakott gerenda-falazat, vályog vagy vert falakból, fatetővel állíthatók elő, az alapfalazatnak és a hordoszlopoknak azonban kőből vagy téglából kell lenniök. A pálya bekerítése általában a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösenfigyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pályautak vagy helységek mellett vezet el. Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon látogatott útátjárasoknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vétethetik. Felvonó korlátok alkalmazhatók s egy állóhelyről több ily korlát felvonása is eszközöltethetik. A korláttal el nem látott útátjárásoknál a lassú menetet jelző álló-táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdát, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető, állítani fel. A lát-, hang- és harangjelzök mellőzhetők. A kézi és vonatokon használt jelző szerek, a fennálló szabályok szerint rendezendők be. d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek a nagysurány-nyitrai vasúttal közösen használandó állomást szükség esetében kellően nagyobbítani, azonfelül három — közbeneső állomást, s végre Tapolcsányon egy végállomást létesíteni. A részletes kivitelnek összhangzásban kell lennie azon elvekkel, melyek a kormány által a valkány-perjámosi vasút szabványaiban határoztattak meg. Az állomások azonban úgy helyezendők el, hogy szükség esetében megnagyobbíthatok legyenek. 43»