Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról
703. szám. 29 visszakapcsolt részek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítéséről és gyorsításáról szól. E ezél elérésére a javaslat öt külön intézkedést tartalmaz és pedig: 1-ször, az 1—-3.§§ ban az Összes úrbéri és birtokrendezési ügyekre nézve a birói nyomozó eljárás elvét állítja fel; 2-szor, az 5—8. §§-ban a tagosításnak könnyítése érdekében, először a megengedhetőség feltételéül az eddigi egyharmad helyett a birtokosok egynegyedének kivánatát jelöli ki; továbbá megengedi, hogy a nagy havasi területek a tagositási eljárásból kizárassanak, és végre megengedi, hogy az erdők közötti területek az egész község tagosítása nélkül is kicseréltessenek 3-szor, a 9. §-ban működő mérnökök gyanánt csak gyakorlati képzettség alapján minősített mérnököket enged felvétetni, és a műszaki eljárás egyöntetűségét szabja elő. 4-szer, a 10. §-ban az osztályozási és becslési munkálat helyességének biztosítása végett, állandó gazdasági szakértők kinevezését rendszeresiti; végre 5 szőr, a 11—12. §§-ban az eljárás költségeire nézve a birtokaránylagos költségzselés elvét állítja fel, s a költségeknek az adókkal együtt a pénzügyi közegek által leendő behajtását rendeli el. Az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatban foglalt, és itt megjelölt intézkedéseket elvben és általánosságban elfogadta, mert helyesli a nyomozó eljárás elvének mentől teljesebb alkalmazását; helyesli a tagosítások megengedhetöségének könnyítését; helyesli a mérnöki qualificatiónak és a mérnöki munkálatok egyöntetűségének behozatalát; helyesli az osztályozó és becslő bizottságok összeállításánál az eddiginél nagyobb biztosítékok rendszeresítését, helyesli tagosítások eseteiben a birtok aránylagos költségviselés elvét, és végre nagy előnynek tartja a költségeknek a pénzügyi közegek által leendő behajtását. Daczára azonban a törvényjavaslatban foglalt elvek általános elfogadásának, mégis szükségesnek tartotta a bizottság azt, hogy a ministeri javaslatnak mind czíme, mind tartalma kibővittessék, s abba az 1871. évi LV. t. ez. némely szakaszai és több újabb intézkedések is felvétessenek. Ez általános megállapodás alapján tartott beható és részletes tárgyalás eredményét a •/. alatti mellékletben a bizottság által újonnan szövegezett törvényjavaslat tünteti elő. E javaslat egyes intézkedésének indokolása alább szakaszonként fog előadatni, de mielőtt erre menne át, feladatának tartja a bizottság röviden előadni azon általános okokat, melyek őt a ministeri javaslatnak ily mérvű átalakítása és kibővítésére indították. Legelső indok az volt, hogy a mint már fennebb is érintve lett, az 1871. évi LIII. t. ez. 80. §-a határozottan kilátásba helyezte a birtokrendezési eljárásról külön törvénynek megalkotását. A ministeri javaslat is e törvényszakaszból indult ugyan ki, de azért még sem lehet a ministeri javaslatot a törvényben foglalt ígéret teljesitésének tekinteni. A ministeri javaslat lényegileg nem egyéb, mint megújitása azon felhatalmazásnak, a mely az igazságügyminister részére 1871-ben adatott, azon eltéréssel, hogy most a rendelet utján szabályozandó eljárás vezér-elve gyanánt a birói nyomozó eljárás adatnék utasításul, míg ellenben az 1871: LIII. t. ez. 80. §-ában adott meghatalmazás főleg a polg. törv. rendtartásnak a rendes perekre alkotott szabályait rendelte követendőknek. Ez ismételt meghatalmazás s az eljárási szabályoknak újabban is csak rendelet utján megalkotása nem felel meg az adott viszonyok követelményeinek, s nem elégíti ki az idézett törvényezikk által keltett jogos várakozást. Ily megbízás nem lenne megnyugtató a törvényhozás tagjaira nézve, kik az óhajtva várt szabályok megalkotásánál őket megillető befolyástól fosztatnának meg és nem lehet kívánatos a kormányra nézve sem, mert ez utón az alkotás egész felelőssége reá hárittatnék. Ezen elvi indokon kivül még más positiv szükség is támogatja a bizottság álláspontját. Ugyanis a tagosítás tekintetében még az összes erdélyi részekre nézve sem létezik általános érvénynyel biró A
