Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
280 743. szám. tésvonal felé egyenletesen emelkedő síkot képezzen, melynek magassága a 0 vizszin felett a meder szélén 4'0 méter, a védtöltésvonal lábánál legfeljebb 50 méter legyen. A szakbizottság többsége maga beismeri, hogy ezen szabályozási munkák nem fognak oly vizszin-sülyedést előidézni, a melyre okos dolog volna számítani, és azt hiszi, hogy számításait > csakis a Tisza vízviszonyainak jövendőbeli változásaira« alapithatja. Erre nézve pedig az eddigi adatokból ítélve, ugy véli, hogy a legtávolabb jövőben is, a mennyire t. i.: az emberi előrelátásnak tekintettel kell lenni, Szegednél az árviz színének emelkedését az 1879. évi kivételes árvizszin felett 1 méterre lehet tenni, s ennek megfelelőleg indítványozza, hogy a szegedi védművek az 1879. évi árviz szine felett 1*5 méter magasra építtessenek. A szakbizottság többsége által nyilvánított véleménynek alapjául szolgáló elvek helyességét nem lehet elvitatni, mert csakugyan áll az, hogy az árvizszinnek esése, a Maros mostani beömlésétől a vedresházi átvágás felső torkáig, vagyis azon pontig, a hova a Marost okszerűen le lehetne vezetni, oly csekély, hogy abból figyelemre méltó mennyiséget megnyerni, vagyis a Maros levezetése által gyakorlati értékű vizszin-sülyedést elérni alig lehet. Igaz, hogy azon esetben, ha a szegedi szorulat jövőre is meghagyatnék, a vedresházi átvágás pedig egész anyamederré kiképződvén, ott az árvíznek szabad lefolyás nyittatnék, a Maros áradása alkalmával, ugy a vízlefolyás, mint Szeged mentén az iszaplerakodások mellőzése szempontjából előnyös lenne, hogy a Maros ne a szegedi szorulat felett, hanem azon alól, a víztömegnek megfelelő szelvénybe torkolják be: de a Maros-levezetés ez esetben sem orvosolná gyökeresen a bajt, mivel a meghagyott szoroson keresztül, magának a Tisza folyónak víztömege sem folyhat le duzzadás nélkül. Ha a Szegednél mutatkozó helyi duzzadást egészen meg akarjuk szüntetni, arra csak egy mód van. Szeged mentén és azon alul is oly távolságra, a mennyiről a duzzadás visszahatása Szegednél érezhető lenne, oly lefolyási szelvényeket kell előállítani, a melyek a víztömeghez hasonló, vagy megközelitő arányban vannak, mint azon szelvények, a melyeken a Tisza vize duzzadás nélkül folyik le. Azonban a lefolyási szelvény bővítése Uj-Szeged elpusztítását vonja maga után, a mi különben egyátalában kikerülhetetlen, ha a vizlefolyási viszonyokat czélszerűen akarjuk rendezni; mert az nem lehet, hogy ugyanazon víztömeg, a mely magas árvizek alkalmával Csongrádtól a Maros-torokig eső szakaszon a folyó medrében és azon felül a két parti töltések között közép számban mintegy 3730 Dmtr. szelvényen folyik keresztül, Szeged mentén 2590 Dmtr. középszelvényen, sőt a várköröndnél 2136 Dmtr. szelvényen, a kis vizszin felett oly magasságban folyjon le, mint a Csongrád és Maros torok közt eső szakaszon. Még kevésbé történhetik a lefolyás ily vizszinmagasság mellett a létező viszonyok közt, a midőn a szegedi szákebb szelvényeken a Maros tömegével nagyobb víztömegnek kell lefolyni, mint a mennyi a Tisza meder feljebb eső bővebb szelvényein keresztül folyik. Szegeden alól is a legtöbb helyen nagyon csekély lefolyási szelvények vannak, ugy hogy lefelé egész Török-Kanizsáig az 1876. évi árviz alkalmával a lefolyási közép szelvény a folyó medrében és a felett a két parti töltések közt mintegy 2470 Dmtr. a legkisebb szelvény 2160 Dmtr. volt; s ép azért, mivel a lefolyási szelvények Szegeden alul is ily kedvezőtlenek, magától a Maros-levezetéstől kielégítő eredményt alig lehet reményleni; megnyugvást csak a lefolyási szelvények kellő mérvű megnövelése nyújthat. E tekintetben az első kérdés az, szükséges-e magát a folyam medrét is megbőviteni vagy sem, s ha igen, miként; azután következik annak megfejtése, mennyire bővíttessék ki a földszin felett való lefolyási szelvény vagyis, hogy minő távolra tétessenek a kétparti töltések egymástól, és hogy Szeged védelme szempontjából Szegeden felül és alól minő távolságra szükséges folytatni a. lefolyási szelvény megbővitését?
