Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
743. szám. 273 'Ö fa Hely megnevezése Az árvizszinek magassága az 1830. évi árvizszinhez viszonyítva 1855 1860 1867 1876 1877 1879 méter 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 T.-Ujlak . V.-Namény Csap . . Gzigánd . Tokaj . . Polgár. . T.-Füred. T.-Roff . Szolnok . Csongrád. Mindszent , Szeged. . T.-Becse. (-) (-) 1-127 0-366 0-720 0-514 0-680 0-473 0-296 0-540 0-730 1-016 0-770 (-) 0-083 (-) 0-704 1-179 (-) 0-541 0-463 0-172 0-524 (-) 0-105 0-740 0-863 0-560 -) 0-243 (-) (-) 1-678 0-191 0 094 0-035 0-058 0-373 0-199 0-670 1-139 1-070 0-230 (-) 1-198 0-130 0-036 1-282 0-691 0-831 0-014 0-696 1-590 1-849 1-720 0-687 (-) (-) (-) 0-446 0-055 147 132 0-044 0-005 o1 0-036 1-264 1-759 1-810 0-717 (-) (-) 0-164 0-126 0-154 0-393 0-573 0-610 1-980 2-259 1-920 0-797 Jegy ! et: A (—) jegygyei ellátott számok azt tüntetik ki, mennyivel volt a következő évek árvkszine alacsonyabb az 1830-ik évinél; a jegy nélküli számok magasságot jelentenek az utóbb emiitett árvizszin felett. E táblázat adatait egybevetve az átvágások képződéséről és a töltések építéséről szerkesztett táblázatok adataival, a következő eredményre jutunk. 1. Az 1855-ik évi árviz még mindössze 13 db átvágást talált kiásva, és pedig 7-56 — 15-17 méter fenékszélességgel és a kis vizszin felett 3-48—1-58 méter közt változó mélységgel. Ezeknek hossza az összes átvágások hosszának mindössze 6%-át tette, s ez átvágások által, kiképződésük után, a tervezett összes rövidítéseknek 10%-a fog eléretni. Ugyanakkor fel volt már épitve a töltéseknek 227°-a, mely a mai összes társulati ártérnek 32Ví%-át védte volna, azonban több helyen átszakadván, az árviz elől csak 20%-át zárta el az összes társulati ártérnek. E művek tehát még alig lehettek befolyással az árvizszinek alakulására, különösen a felette csekély méretekkel megásott, de még egyáltalában nem képződött átvágásoknak hatása nem volt érezhető; és mégis látjuk, hogy az árviz szine felülről lefelé Tokajig alacsonyabb, azon alul pedig mindenütt magasabb volt, mint 1830 ban. E tünemény onnan származhatott, hogy az árvizet nem a Tisza felső vidékéről jövő víztömeg, hanem a Tokajtól kezdve lefelé beömlő mellékfolyók víztömege okozta. A Tisza alsó vidékére nézve tulajdonképen az 1855. évit kellene oly árvíznek tekinteni, mely ezen a vidéken a legmagasabb volt, mielőtt a szabályozási művek hatása érezhető lett volna. 2. Az 1860-ik évi árviz alkalmával már 55 átvágás volt kiásva, hossz szerint az összes átvágásoknak 557«7<>-a. Ezek, ha már ki lettek volna képződve, 302*368 kilométerrel, vagyis az összes rövidítésnek 61°/o ával rövidítették volna meg a folyó pályáját; akkori állapotukban azonban, az ő 7.59—15'17 méter fenékszélességükkel és a kis vizszin felett 0—3-48 mélységükkel, a Tisza természetes medréhez képest csak mint jelentéktelen árkok szerepeltek. A betöltésezés már meglehetősen előre volt haladva; a most fennálló összes társulati töltésvonalaknak 68%-a fel volt épitve: az ártérnek 82%-a oltalom alatt volt s a töltésszakadások folytán elöntött részeket leszámítva, az összes ártérnek 58°/<>-a valósággal meg is védetett. A szabályozási művek építésének ily jelentékeny haladása mellett az árviz színében különös változás nem mutatkozik, kivéve azt, hogy általában valamivel alacsonyabb volt, mint az 1855-ik évi. KÉPVH. IROMÁNY. 1878 — 81. XVI. KÖTET. 35
