Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
270 743. szám. E táblázatban foglalt adatokra nézve a következőket kell megjegyeznem: 1. A legtöbb társulat árterülete csak az 1830-ik évi áivizszin határvonaláig van felvéve, holott 1830 óta az árvizek színe már ennél magasabbra emelkedett: T.-Ujlaknál 1867-ben 1-678 m.-rel Csapnál 1877 » 0*147 > Czigándnál 1876 > 1-282 » Tokajnál 1855 > 0 514 > Szolnoknál 1876 » 0'696 > Csongrádnál 1879 > 1-980 > Szegednél 1879 > 1-920 > T.-Becsénél 1879 t 0*797 méterrel, és igy a társulat töltései jelenleg sokkal nagyobb területet védenek az elárasztás ellen, mint a mennyi a fentebbi táblázatban foglaltatik. A fentebbi számok minden egyes pontnál az ott bekövetkezett legmagasabb árvizszin felülemelkedését jelentik. 2. A táblázatban foglalt töltéseken kivül, egyes hatóságok, községek és magánosok is taríanak fenn összesen 91*000 kilométer hosszú töltésvonalat, a mely mintegy 30,000 holdat védelmez; ugy, hogy jelenleg a Tisza mentén, kerekszámban mintegy 1.915,000 magyar holdnyi == 826509 hectare-nyi árterület van kisebb-nagyobb biztonsággal megvédve az elárasztás ellen. 3. A titeli, fegyvernek-szakállasi, gyálai nagyrét és nagybecskereki ármentesitő társulatoknál az építési költség az erre vonatkozó adatok hiánya miatt nem lévén beirva a táblázatba, ha meg akarjuk tudni, hogy az összes tiszai ármentesitő társulatoknál együtt véve az eddigi épitési költségekből mi esik egy holdra, a megnevezett társulatok 96,880 holdnyi árterületét le kell vonni a táblázatban kimutatott 1.884,783 hold összes társulati ártérből, s az igy nyert 1.787,903 holdszámmal kell az ott kimutatott 20.427,576 frt 14 kr. épiétsi költséget elosztani; az eredmény, vagyis 11 frt 42 1 h kr. lesz azon összeg, a mely a Tisza mentén eddig egy magyar holdnyi árterület mentesitésére egyre-másra fordíttatott. Jelen fejezet 2-ik czikkében az Ondova, Tapoly, Bodrog, Latorcza, Szamos és Tisza folyókhoz, valamint az utóbbi folyó és eddig meg nem nevezett mellékfolyóihoz tartozó árterület összesen 2.619,813, kerekszámban 2.620,000 magy. holdra van téve, miből levonva az Ondova, Tapoly, Felső-Bodrog és Szamos árterületét 495,000 holdat, marad a Tisza és vele szorosan összefüggő Alsó-Bodrog és Latorcza ártere 2.125,000 magy. hold, s ha ebből ismét levonjuk a már mentesitett területet, a fentebbiek szerint 1.915,000 holdat, marad a még ezentúl mentesitendő nyitott ártér 210,000 m. hold Töltések által még nem védett árterületek vannak: a jobb parton: T.-Ujlaktól a Borsáig; a Tisza és Bodrog közt, a zalkodi magaslattól a Bodrog beömléseig, az alsó-szabolcsi társulat töltés vonalától, de különösen Ároktőtől a K.-Tiszáig; a Heves-Szolnok, Jászvidéki és Szolnok-Csongrád jobbparti társulatok töltésvonalai közt: Alpártól a Csongrád felett levő magaslatig; Horgastól a fehérpartig; végre Ó-Becsénél; a balparton: Rakamaztól Lökig: a Szalok-t.-beői és fegyvernek-szakállasi társulatok töltésvonalai közt; Szajoltól a szandai magaslatig; a csépai magaslattól a Kőrösig és az elizenheini öbölzetben. Mint fentebb, a töltések leírásánál láttuk, azoknak méretei a legtöbb helyen gyengék, s sok helyen az anyag is, melyből készültek, rósz; a mihez hozzá lehet még tenni, hogy a fenálló töltésvonalak nagy részénél az építkezési költségben való gazdálkodás miatt a töl-
