Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire

264 743. szita. 11. Új-szegedi öbölzet. Az új-szegedi öbölzetben levő 3702 magyar hold = 1598 hectare árterület védelmére Szeged városa saját kezelése és felügyelete mellett a Maros toroktól a vedresházi zsilipig 11 -354 kilométer hosszú töltésvonalat építtetett és tart fenn. A töltéskorona magassága a legmagasabb 1879. évi árvizszin felett 0-30 és 074 méter közt, szélessége 4-74 és 5*70 méter közt, az oldalrézsűk vizfelőli lejtője 1: 2-höz és 1: 2'5-höz arányok közt változik; a száraz felöli oldalrézsű lejtője 1: 2-höz. Az építkezés megkezdésétől az 1878. év végéig kiadott a város: Épitkezésekre . . . , 235,303 frt 54 kr. Elfoglalt területek kisajátítására 1,609 » 30 » Összesen . '. 236,912 frt 84 krt ebből esik egy holdra 64 frt 3 kr. A töltések fentartásával járó igazgatási és kezelési költségeket nem lehet kimutatni, mivel a töltésmunkák felügyelete körüli teendőket a város saját tisztviselői által végezteti, s az e czélra forditott költségek nincsenek külön kitéve az évi számadásokban. A töltésvonal fentartására 30,000 frt takarékpénztári kölcsönt vett fel a város. 12. A felső-torontáli ármentesitő társulat. E társulat árterülete a Maros és Tisza folyók mentén, Torontál és Temes megyékben fekszik; halárvonala Fennlaknál indul ki a Maros balpartjáról s Perjámos, N.-Sz.-Miklós, Ó-Besenyő, Valkány, Mokrin, Beodra közelében elhaladva, Török-Becse felett Franyovánál éri el a Tisza balparlját, kiterjedése 458,901 magyar hold = 198,061 hectare. A társulat 1858-ban alakult s az 1871. évi XXXIX. törvényczikknek megfelelőleg átalakitott alapszabályai 1877-ben lettek helybenhagyva. A védtöltések a legnagyobb részben közmunka-erő által építtettek fel 1822-től 1828-ig. Azonban a társulatnak is tetemes munkát kellett még végezni, hogy az eredetileg gyengén és alacsonyan épített töltéseket kellőleg megerősítse és felmagasítsa. Az újabb időben igen jelentékeny töltésjavitási munkákat végeztetett az 1855., 1858. és 1876-ik években. A társulati töltések hossza a Maros mentén Fennlaktól a Szeged városi töltésekig 75004 kilométer; a Tisza mentén a vedresházi zsiliptől a gyálai magaslatig 3'250 kilométer; Rácz-Kereszturtól T.-Kanizsáig 11-9 kilométer, Szanádtól a franyovai magaspartig 63604 kilométer. A tiszai töltésvonal a gyálai 7*3 kilométer hosszú és a Török-Kanizsától Szanádig terjedő 182 kilométer hosszú magaslat által 3 szakaszra van osztva. A folyók partján épített védtöltésvonal hossza tehát: a Maros mentén 75004, a Tisza mentén összesen . 78-754, mindössze . . 153-758. Ezenkívül van még a társulatnak, Temes, Torontál megyék közös határszélén, Perjámostól N.-Faluig egy 22*543 kilométer hosszú belső u. n. kereszttöltés vonala, melynek rendeltetése volt azon időben, a mikor még Temes megye a Maros mentén a fennlak-perjámosi töltésvonalat ki nem építette, a Torontál megyei területet biztosítani a Temes megyében kitört árvizek ellen.