Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
959 743. szám. A társulat árterülete (Csongrád megyében) 15,394 magyar hold = 6644 hectare, töltéseinek hossza a csányi magaslattól az ányási magaslatig 128 kilométer; az ányási magaslat hossza 2'08 kilom., innen a percsorai keresztgátig a társulati töltések alsó szakaszának hossza 636 kilométer. A töltések építése 1835-ben kezdetett meg, s_ azóta a töltésvonal 1856., 1857., 1858., 1876., 1877., 1878-ban erősbitetett s magasbittatott. A töltés koronamagassága a legmagasabb 1879. évi vizszin felett 0*18—1'03 m. közt változik, szélessége 4-988 kilométer hosszban 6'75 m., egyebütt 4'0 m., az oldalok rézsűje a viz felől 1 :3 és 1:4-hez közt a száraz felől 1:15 és 1:2 közt változik. Töltésszakadás volt, a töltés alacsony volta miatt: 1855-ben a Hármasnál, egy helyen, elárasztatott 15,000 hold, a társ: ártér 98%-a ; szélvihar következtében: 1876-ban Hármasnál és dilitornál 2 helyen, elárasztatott szintén 15000 hold. A belvizek levezetésére két tiltó zsilip épittetett a sebes-fokon és a kis Tiszán. Az összes épitkezési költségek az 1878-ik év végéig 707,951 frt 36 krra rúgtak, melyből egy holdra 46 frt esik. Az egész terület Pallavicini őrgróf tulajdona lévén, kisajátításra nem volt szükség. Daczára annak, hogy a vállalat egészen magánjellegű, az ármentesitési ügyek kezelésénél meg vannak tartva a társulatoknál szokott formák, van egy elnök, egy alelnök, egy igazgató, egy mérnök és egy pénztárnok. Felügyelő hatóság Csongrád megye. 8. A Percsora-szegedi ármentesitő társulat. A társulat 1856-ban alakult azon terület mentesítésére és árviz elleni megvédésére, a mely a percsorai kereszttöltéstől a Szegeden alól fekvő röszkei magaslatokig terjed. A Csongrád megyében fekvő ártér 34,178 magyar holdnak^ 14,751 hectarnak van felvéve; a rendszeres ártérfejlesztés most van folyamatban. A társulati ártér védelmére szolgáló töltésvonalnak csak a percsorai kereszttöltéstől Szeged városa felső széléig, az u. n. tápéi kapuig nyúló 31-7 kilométer hosszú szakasza van társulati kezelés alatt. Szeged városa mentén a vasúti hidig 3*09 kilom. hosszban maga a város, a vasúti hidtól a régi indóházig 3 kilom. hosszban az osztrák államvaspálya-társulat, innen a röszkei magaslatig ismét Szeged városa tartotta fenn a töltéseket. Az egész töltésvonalból 24619 kilométer hosszú szakasz a 30-as években, a többi 1861-től 1869-ig épittetett fel, azóta jelentékeny magasbitási és erősbitési munkák végeztettek rajta 1874-től 1878-ik év végéig folytonosan. Az 1879. évi töltésszakadás folytán az egész társulati töltésvonal annyira elpusztult, hogy azt majdnem egészen újból kell felépíteni, mely munka most van folyamatban, de egyelőre csak oly méretekkel, hogy a legközelebbi árviz ellen a töltést védeni lehessen. Az elpusztult töltések építésére és fentartására az 1878-ik év végéig költött a társulat 1.062,855 frt 04 krt, melyből egy holdra esik 31 frt 10 kr. Kisajátításra nem volt szükség, mivel az alapszerződés értelmében a védelmi építkezések végett elfoglalt terület az illető birtokos társulati tag ingyen tartozik átengedni. Az állam közvetítése utján felvett kölcsönből az 1878-ik év végén tartozott a társulat 43,699 frt 21 1 /. krral. 1876-ban újabb kölcsönt vett fel 26,000 > — építkezésekért adós maradt 184,090 > 47 >• saját tagjaival le nem számolt 75.014 > 70 » ugy hogy a társulatnak, mint testületnek összes adóssága 328,804 frt 38 V 2 krra rug. Szeged városa folytonosan igyekezvén kilépni a társulat kötelékéből, maga a társulat nem volt képes ügyeit vezetni: minélfogva e czélra 1874. évben kormánybiztos neveztetett ki, a
