Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
250 743. szám. által van megszakítva. Ezen kivül van még a társulatnak a Tárna és Zagyva mellett öss2esen 14 kilóm, hosszú töltésvonala. A töltés felépítése a legnagyobb részben 1859-ben lett befejezve, de még később is 1860., 1861., 1863., 1864., 1877. és 1878-ban jelentékeny magasbitási és erősbitési munkák végeztettek rajtuk, sőt a legújabb árvizszinnek megfelelő magaslathoz csatlakozó Sarud-makkosházi 1*6 kilométer hosszú töltésszakasz csak most van épités alatt. A töltéskorona magassága a legmagasabb 1876. évi árvizszin felett 0-30—1'26 méter közt, szélessége 3—3*8 méter közt változik, oldalrézsűi mindkét oldalon 1: 2-höz hajló lejtővel vannak épitve. A töltésvonal felépítése óta csak egy töltésszakadás történt, a töltéstest lazasága miatt 1860-ban a nagy-kürüi határban, egy helyen elárasztatott 200 hold. Maga a társulat a belvizek lebocsájtása végett két tiltózsilipet építtetett a Sajfokon és Milleren. A pélyi közbirtokosság külön költségén, 1878-ban a sajfoki zsilip mellett egy 130 lóerejű gőzgépet állított fel, s magas vízállás alkalmával e gőzgép által hajtott középfutó szivattyúval emeli fel belvizét a Tiszába. A társulat keletkezésétől kezdve az 1878. év végéig kiadott: Építkezésekre 1.775,651 frt 51 kr. Elfoglalt területek kisajátítására 37,747 > 25 > Összesen . . 1.813,398 frt 76 kr. ebből esik egy holdra 12 frt 47 kr. Igazgatási és felügyeleti költségekre 1878-ban 12,741 frt 42 krt adott ki a társulat, mit alapul véve, ezen társulatnál az évi igazgatási és felügyeleti költség holdankint egyre-másra 9 krra tehető. A munkálatok költségeinek fedezésére az állam közvetítése utján 659,500 frt kölcsönt vett fel a társulat, mely 1891-ben lesz egészen törlesztve. A társulatnak van egy elnöke, egy alelnöke, 8 tagból álló választmánya, egy igazgató mérnöke és egy pénztárnoka; működésére való felügyelettel Hevesmegye van megbízva. 5. A szolnok-csongrádi jobbparti ármentesitö társalat. A heves-szolnok-jászvidéki társulat alsó végétől a kecskéi magas partig 2 szakaszban 9*29 kilométer hosszú természetes magaslat s szintén két szakaszban 31*93 kilométer hosszú nyitott ártér van. Azután következik a kecskéi 569 kilométer hosszú magaslat, a melyből a szolnok-csongrádi jobbparti társulat töltésvonala kiindul. Eredetileg e társulat 1863-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-N.-Kun-Szolnok megyék és Kecskemét város területén fekvő kecske-szikrai és szikra-alpári öblözetek megvédésére alakult s alapszabályai 1874-ben lettek helybenhagyva. Azonban a védtöltések felépítése után a szikra-alpári öbölzet érdekeltsége 1865. deczember 31-én felsőbb jóváhagyás mellett különvált. A kecske-szikrai öbölzet, vagyis a jelenlegi szolnok-csongrádi jobbparti társulat árterülete 7514 magyar hold = 3243 hectare. A töltésvonal a kecskéi magaslattól a 80 L számú átvágás kanyarának csúcsa mellett levő magaslatig terjed, hossza 19*221 kilométer s építése 1864-ben lett befejezve. Azóta egyszer szakadt át 1879-ben, Kürth átellenében, a töltéskorona alacsony volta miatt: elárasztatott az egész árterület, s a töltésvonal annyira megrongáltatott, hogy annak legnagyobb részét majdnem egészen újra kell építeni. E nagymérvű helyreállítást a társulat nem lévén hajlandó saját kezelése alatt végrehajtatni, hivatali elődöm kénytelen volt a pénzügyminister úrral egyetértőleg elrendelni, hogy a töltésvonal az 1879. évi XXIV. törvényczikk értelmében a társulat rovására, az államkincstárból előlegezett összegekkel, közigazgatási utón a folyammérnök által állittassék helyre.
