Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-743. Előterjesztése a közmunka- és közlekedési ministernek, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, valamint a Temes-Béga vizszerkezetben előforduló lényegesebb kérdések tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghivott külföldi szakértők jelentésére, - valamint e tárgyban a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által kiküldött albizottság észrevételeire
218 743. szám. I. FEJEZET. A Tisza-szabályozás keletkezéséről, fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. I. A Tisza-szabályozás keletkezésének és fejlődésének rövid története. A Tisza folyónál 1830-ban lezajlott árviz nagymérvű kártételei és a Duna folyammedrében 1838. tavaszán több helyen keletkezett jégtorlaszok által a mederből kiszorított viztömeg iszonyú pusztításai, különösen Pest város legnagyobb részének elárasztása és megsemmisítése arra indította az 1840-ik évi országgyűlésre összegyűlt rendeket, hogy gondoskodásukat az ország folyó vizeinek szabályozására is kiterjeszszék. Ugyanazon évi IV. törvényczikk által egy országos választmányt küldtek ki azzal a megbízással, hogy a Dunának s az ország egyéb folyóinak viszonyait tannlmányozván, azoknak szabályozása iránt annak idejében az országgyűlés elé terjessze be jelentését. A kiküldött országos választmány a nádor ő Fensége által Pozsonyban 1842. évi deczember 5-én összehivatván, hosszabb ideig tartott tanácskozás után az 1841. évi febr. 5-ről keltezett jelentése szerint a sarkalatos kérdésekre nézve a következő javaslatok előterjesztését határozta el. Abból az elvből indulván ki, hogy »csak azon f oly óknak tulaj donitható közfigyelmet igénylő jelentőség, melyeknek szabályozása által vagy a belközlekedés könnyittetnék kitünőleg, vagy a külkereskedésnek nyílnának rövidebb és jutányosabb vonalak s ekként a nemzeti erő mind a két esetben tetemes tényezőkkel öregbülne<, az 1827. évi országgyűlés által kiküldött kereskedési választmány javaslata nyomán, a következő folyók szabályozását vélte >előleges szükségűnek* : >l-ör a Dunának*; >2-or a Tiszának« minthogy >belkereskedésünk pangásának egyik főoka e két folyam rendezetlen állapota, és azon számtalan akadály, melylyel rendes hajózhatásuk egybe van kötve*; »3-szor a Szávának a Kulpával, ezen folyók rendezése által lehetvén reményleni az adriai tengerreli rövid és jutányos közlekedést;* >4-szer a Drávának a Murával Styria és a határszélekkeli kapcsolat;* >5-ször a'Marosnak Erdélyhonnali közlekedés végett*; »6-szor a Poprádnak Podolintól kezdve a határszéliga Visztulávali és így közvetve a balti tengerrel való összefüggés*; és »7-szer a Vágnak a nevezetesebb belkereskedés tekintetéből*. Ezeknek elősorolása után számot ád a választmány, hogy az emiitett folyókról minő tervek lettek neki bemutatva. A Tisza folyóra nézve elmondja, hogy Vásárhelyi Pál akkori hajózási felügyelőtől azon értesülést nyerte, hogy e folyónál és következő mellékfolyóinál: a Marosnál, Kőrösöknél, Bodrognál, Laborczánál, Latorczánál, Ungnál, Szamosnál, Krasznánál, valamint az ezekbe ömlő egyéb vizeknél, a külső mérési munkák 1842-ben befejeztettek: a Tiszáról és Marosról a szabályozási tervezetet is el lehet 3 hó alatt készíttetni, ha ezen munkához elegendő számú mérnök alkalmaztatik. A többi folyók szabályozási tervezetéről feleslegesnek tartanám itt részletesebben megemlékezni.
