Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról

730. szám. 185 különbsége pedig, a felek más megállapodásának hiányában, becslés alapján készpénzzel kiegyenlítendő. 24. §. Az új kiosztásnál mindenik tulajdonos járandósága lehetőleg egy tagban, vagy a határ fekvésének, helyi viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő részletekben hasittassék ki. A kiosztott új birtok a birtokos előbbi birtokával egyenértékű legyen; és ha valamely birtokos előbbi birtokán hasznos épületek és beruházások léteznének, ezek valódi értéke annak megtérítendő, de csak annyiban, a mennyiben előbbi birtokát meg nem tarthatná, vagy az épületeket s egyéb beruházásokat megtarthatná ugyan, de az új birtok-elhelyezés folytán azok neki hasznot nem hajtanának. 25. §. Az arányosítás tárgyát képező közös birtok, a mennyiben annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönítendő. Ezenkívül az arányosítás tárgyát képező közös birtokból illetményének természetben elkülönítését kívánhatja: 1. Szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a művelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek területének legalább fele állandó szántási művelésre alkalmas, — minden részes fél, illetményének nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül. 2. Erdők- és havasokból, valamint a különálló, vagy másnemű művelésre haszonnal nem alkalmas legelőkből: a) a volt földesurakat saját illeményeikre, valamint volt úrbéreseik összeilletményére nézve, illetményeik nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül; b) mindazon többi részes felet saját egyéni illetményére nézve, kinek illetménye 100 kataszteri holdat meghalad. A természetben elkülönített egyéni birtokrészek szabad tulajdont képeznek. A közösen maradó területek használata a megállapított arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket. 26. §. A működő mérnök által elkészített rendezési, szabályozási vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró biró. annak tárgyalása végett a helyszínére határnapot tűz ki, s ez alkalommal az egyezséget ismét megkísérli, annak nem sikerülése esetében a feleknek egy-egy nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ha a felek kérik, azonnal szakértői szemlét rendel. A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy érdekcsoportok a 15. §. értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy hitelesítő mérnököt, esetleg egy erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghív. E szakértői bizottsággal az eljáró biró közli a szükséges adatokat, s a helyszínén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi azok véleményét. A szemle bevégzése után a felek még egyszer nyilatkozhatnak. A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerűen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Az eljáró biró, ha az ügy felderítésére szükségesnek találja, a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s az esetleg Írásban beadott nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvhez csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi, s az ilyen módon befejezett tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti. 27. §. A törvényszék, ha további nyomozások teljesítését, vagy más bizonyítékok beszerzését szükségesnek találja, a kiküldött birót ezek teljesitésére utasítja. KÉPYH. IROMÁNY 1878.—81. XVI. KÖTET. U