Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-730. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról

182 730. szám. Ezen kérdésekben az 1868. évi LIV. torvényezikknek az eljárásra, a bizonyításra és a perorvoslatokra vonatkozó szabályai alkalmazandók, a semmiségi panasz mindazonáltal csak a felebbezésben érvényesíthető, és a fölött fokozatosan az ügy érdemében itélő felső biróság határoz. Perújításnak ez ügyekben helye nincs. Ezen külön tárgyalandó kérdések a rendezés vagy tagosítás menetére halasztó hatálylyal nem birnak. 14. §: Birtokrendezési és tagositási eljárásoknál működő mirnökök gyanánt csak e részben minősítéssel bíró mérnökök alkalmazhatók. A mérnöki munkálatok hitelesítésével külön mérnökök bízatnak meg, kiknek működő mérnöki teendőket felvállalni nem szabad. A működő mérnöki minősitést megállapító és az egyöntetű, műszaki eljárást szabályozó utasítás rendeleti utón fog kibocsáttatni. Addig, míg hitelesítő mérnökök kellő számban kineveztetnek, az igazságügyminister felhatalmaztatik arra, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértve, a működő mérnökök közül, a szükséges számú mérnököket ideiglenesen a hitelesitési teendőkre feljogosítsa. A működő és hitelesitő mérnökök állandóan alkalmazott bírósági szakértők minőségével birnak, s mint ilyenek, az 1871. évi VIII. törvényczikkben foglalt fegyelmi szabályok alá tartoznak. 15. §. Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság úrbéri elkülönítés és tagosítás esetében, valamint olyan arányosításoknál, melyeknél csak egy községnek a tagjai vannak érdekelve, egy elnökből, négy rendes és két póttagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot választ. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek. A szakértők választásánál érdekcsoportot képeznek: a) úrbéres viszonyú községekben, egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek. — Az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához, számittatnak; b) városokban, szabad és vegyes községekben arányosításnál vagy általános tagosításnál a község összes területének, — részleges tagosításnál pedig, a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fennmaradó kissebb birtokosok másfelől. Elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ. A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják; közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki. Erdők osztályozása és becslése esetében az eljáró biró utasíthatja a feleket, hogy ezen munkálatok teljesítésére a szakértői bizottság elnökéül egy erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt válaszszanak. A választást elmulasztó érdekcsoport vagy község részére, valamint a megválasztott, de meg nem jelent szakértők helyett a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki.