Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában
723. szám. 155 ellenző hang. Volt alkalmam több enquéten véleményt mondani a gyárak termelőképességéről, és sohasem tapasztaltam, hogy az urak valaha felszólaltak volna nyilatkozatom ellen. Ezt már collegialitásból sem tették. Sőt mondhatnám, hogy a lésajtó-eljárást mindig magyar nemzeti eljárásnak tartották. S ez okból barátaim körében is oda működtek, hogy ez ne terheltessék meg valami különös módon. Specialiter mi, lésajtóra berendezett gyáraink után kevesebb adót fizettünk az utóbbi években, mint a diffusionális gyárak. Lukács: De a lésajtó-gyárak adóját mindig egyformán, analóg módon vetették ki a diffusionális gyárak adójával. Rothermann: Igen, egyformán, a kormány ugyanis mindig szakértőket hivott meg, s végre a nyilatkozatokból mindig azokat kereste ki, melyeket helyeseknek ismert el. De sohasem állithatott volna fel oly positiv mértéket, hogy azt mondhatta volna: ha a lésajtógyárak igy fognak megadóztatni, tehát az adómérték ilyen és ilyen magas lesz, ez egészen analóg lesz a diffusionális gyárak megadóztatásával. Ezt nem lehetett tenni, ezt a technikusok sem határozhatták volna meg, mert itt mindig különböző tényezők működtek közre. Az azonban egészen kétségtelen, hogy mindig bizonyos jóindulattal viseltettek a lésajtók irányában, mert igy szóltak: a lésajtók azok, melyek fennmaradnak, s melyek valószínűleg más viszonyok következtében az újabb rendszert még nem tehették magukévá; ezen okból tehát bizonyos tekintettel kell rájuk lenni. Azután télen is nagyobb számú munkást foglalkoztatnak, több mellékczikkre van szükségük, melyek ismét más ipart foglalkoztatnak. Több tekintet forgott tehát fenn, melyek figyelembe voltak veendők. Nem kell elfelejteni, hogy Ausztriában eltűnő kevés számmal vannak a lésajtó-gyárak, mig pár év előtt a gyárak 2 h-a lésajtó-gyár volt. Tényleg tehát a lésajtógyáraknak nyújtott kedvezmény által a magyar ipart is lehetett némileg támogatni, a közös vám- és kereskedelmi kötelék daczára. Láng: Általában a lésajtóra berendezett gyáraknál az ipar rosszabb lábon áll, s a termelés kevesebb, mint a diffusionális gyáraknál? Rothermann: Ezt nem állithatnám. A kihasználás a lésajtó-gyáraknál, mondhatnám, valamivel nagyobb, és semmi esetre sem kisebb, mint a diffusionális eljárásnál, mert éppen ez utóbbinál csábittatik az ember túlhajtott munkára. Hogy azon roppant követelményeknek, melyeket az adótörvény a diffusionális munkától követel, megfelelni lehessen, felületesen kellett rajta átsiklani, ha nem is lehetett a répát a legfelsőbb határig kihasználni. A lésajtóknál a valamivel drágább munka abban áll, hogy a mi ennél a munkadíj fejében fölmegy, a melléktermelési czikkre fordittatik. Másrészt azonban a szenet és a répát illetőleg, melyet a gyárak többnyire maguk termelnek, a lésajtó-eljárás előnyben van. Ott, hol a környéket nem szeli át vasút, a jó közlekedés, a jó utak természetesen nagy jelentőséggel birnak. Nálunk az utak tudvalevőleg igen rosszak, s ez nagy különbséget okoz. — Ezek mind oly dolgok, melyek azt eredményezik, hogy a mit egyfelől nyerünk, azt másfelöl elveszítjük. Mint már mondám, több lésajtó és diffusionális gyárnak társtulajdonosa vagy igazgatója vagyok, többi közt a czinfalvi gyárnak is. Az urak többször kérdezték tőlem, hogy nem lenne-e czélszerű a diffusionális eljárásra térni át, s mindig azt kellett mondanom, hogy nem lenne czélszerű, maradjanak csak a lésajtónál. A gyárnak minden föltétele megvan, van elég vize, vasúti összeköttetése minden irányban, Sopron, Szombathely stb. felé. Mi összes répakészletünket majdnem kizárólag vasúton kapjuk, de mindig azt kellett mondanunk, hogy a lésajtó eljárás nagyban és egészen mindig jobban jövedelmez, s e mellett a csekélyebb adó, melyet a diffusionális gyárakkal szemben fizetnünk kell' természetesen nagy szerepet játszik. Láng: De azért még egy diffusionális gyárnak sem jutott eszébe a lésajtó eljárást fogadni el? Rothermann: Ki kell magunkról állítanom azt a szegénységi bizonyítványt, hogy ezt nem tettük meg; de különben meg kell gondolni, hogy az ember 50—60 ezer forint 20*
