Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában

723. szám. 115 Nem tagadjuk, hogy az uj rendszabályok folytán a mily előny lesz minden gyárunkra és főleg a sajtógyárakra nézve, az arányosabb adóalap és fizetés lehetősége; ép oly könnyen keletkezhetik hátrány abból, hogy a feltöltések tekintetbe vételével, fokoztatván az áztató gyárak adóalapja, ha erre és a sajtógyárak adóalapja közti arányra kellő vigyázat nem lesz; a mostani fix arány százalékának alkalmazásával, vagy a direct adófizetésnél, vagy a netalán előforduló pótfizetéseknél, a sajtógyárak adója aránytalanul és igazságtalanul is fokoztathatik; épen azért: a bizottság felhívása folytán, megigérte a pénzügyminister ur, hogy arra kiváló figyelemmel lesz, hogy a sajtógyárak minden hátránytól e tekintetben mentek legyenek. Másfelől a szakértők nyilatkozatai még inkább megerősítek a bizottságot azon hitben, hogy helyesen cselekedett a képviselőház, midőn 1877. október 20-án elfogadta a következő határozati javaslatot: > Hívja föl a ház a ministeriumot, tegye meg a szükséges tanulmányokat, s azok alapján a túlfél kormányával egyetértőleg, esetleg azon intézkedéseket is, melyek lehetővé tegyék, hogy annak idejében a czukorfogyasztási adó ne csupán a gyárak létermelő készülékei termelő képességének és azok használati idejének, de sőt azok iparvállalati és mezőgazdasági jellemének és mindazon tényezőknek is alapul vételével szabathassák ki, melyek, mint például a répa minősége és ára, a tüzelő anyagnak, valamint a fuvarnak és gyártási munkának többékevésbé költséges volta, a gyártásnál elérhető haszon mérvére lényeges befolyással vannak. < Tekintve a magyar gyárosok által is hangsúlyozott termelési viszonyaink különbözőségét ; tekintve azt, hogy a monarchia másik felében, a jelen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával azon határozat, hogy a kormány a terményadó behozatalának és a restitutió megszüntetésének tanulmányozására utasíttatott, — most is szükségesnek tartjuk e fentebbi határozathoz ragaszkodni és azt érvényesíteni. A pénzügyminister, a hozzá e tárgyban intézett kérdésre határozottan kijelenté, hogy a fentebbi határozat formális megújítását csak azért nem tartja szükségesnek, mert azt nem csak érvényben állónak, de követendőnek és pedig oly időben érvényesitendőnek tartja, hogy már a közelebbi közgazdasági kiegyezés előtt jóval ez irányban tett tanulmányának birtokában legyen a törvényhozás, sőt esetleg elébb is mindenesetre azon helyzetben legyen, hogy a Lajtántúli fél bármely határozatával, illetőleg intézkedésével szemben állást foglalhasson. — A bizottság minister ur ezen nyilatkozatát a tisztelt képviselőház tudomására hozza, és ujabb határozatot provokálni ennek folytán szükségesnek nem tartja. A törvényjavaslatot, ezek után, átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánljuk. A részletekre nézve, a 3. §. utolsó sorában >ujabb intézkedése helyett foglal< helyett: »ujabban fog intézkedni* lenne teendő. Az 5. §. 2-ik bekezdésében, az »50 töltésnél* elébe »naponként« teendő j úgyszintén e §. 3-ik bekezdésébe: >50 töltésre* helyett: »naponként 50 töltésre* teendő. E szakasz utolsó bekezdése pedig helyesebben a következőleg lenne szövegezendő: >Ily pótbejelentés esetében az adóátalány megszabásának alapjául szolgált töltések összes számának netaláni tálhaladásánál, a havi bejelentési időszaknak minden különböző számú naponkinti töltésekkel bejelentett része, külön veendő tekintetbe.* A többi szakasz változatlan elfogadását tisztelettel ajánljuk. Kelt Budapesten, 1880. évi június hó 6-án. Prónay József s. h. Hegedűs Sándor s. k. a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója. 15*