Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-723. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényczikk módositásáról” benyujtott törvényjavaslat tárgyában

723. szám. 113 Ezen a kiegyezés alkalmára! akart a két kormány segíteni. Az 1878: XXIII. t. ezikk megalkotá az új czukoradó-törvényt, raely a gyárosok solidaris kötelezettsége mellett, a kiegyezés tartamára, fokozatosan 6—10 millióban állapitá meg a cziikor-adó tiszta hasznát; melyben hazánk, czukortermelése arányában részesül. Azonban ha ez képezett is pénzügyi correetivumot és ha ennek következtében az 1878/9-iki carnpagneban azonnal 1100 kilogramm répa vétetett fel adóalapul, mint 24 óra alatt 1 hectoliter űrben az áztatási gyárakban (mert ezekről ran szó) feldolgozható mennyiség és ha ez, az 1879/80-iki eampagneben már 1800 kilogrammra emeltetett is; az áztatási gyárak legnagyobb része az űrmérték csökkentése és a gyakori feltöltések által oly nagy mértékben haladta meg, a tényleges termelésben, ez adóalapot is? tehát oly nagy mértékben tették szükségessé a pótadófizetést a hiíínyos, tehát aránytalan adó-alapokon, hogy 1878/9-benesak 1.696,131 frt folyt be directe adóban; a többit a kontingentált (6 milliónyi) Összegre utánfizetéssel kellé kiegészíteni; az 1879/80-iki carnpagneban pedig a 6.500,000 frt tiszta adójövedelem elérésére 6.836,429 frtot kellene utánfizetni — vagyis, a monarchiának a direkte fizetett adó helyett is deficitje volt acznkor-adóczímén, a restitutió miatt. Ez a körülmény pénzügyi szempontból ugyan a kiegyezés tartama alatt nem okoz kárt a monarchia egyik felének is, bár nagy mértékben veszi igénybe, mintegy előlegül a monarchia vámjövedelmét, de az adózásban folyton növekedő aránytalanságot idéz elő; egyfelől az áztatási- és sajtógyárak között, az utóbbiak rovására, és másfelől az áztatási gyárak közt technikai tökélyük, munka- és kőszénáraik és a feltöltésre használt répa minőségénél fogva; tehát a természetes aránytalanságokat még mesterségesen is fokozza, a pótfizetéseket rendszeressé teszi, a mi minden üzleti számítást halomra dönt. így magyarázható az, hogy épen a gyárosok köréből indult meg az a mozgalom, mely e bajok mielőbbi orvoslását követeli. Minthogy a mozgalom a prágai couferentiáról indult ki; minthogy Ausztriában könnyen érvényesült, nálunk a közvélemény bizalmatlansággal tekinté azt. Ezért tartók szükségesnek meghallgatni a magyar szakértőket, mielőtt a törvényjavaslatot, mely ez anomáliák ellen háromféle correctivumot tartalmaz, tárgyalás alá vettük volna. Ugyanis e bajok orvoslására, illetőleg, a pótfizetések megakadályozása czéljából, helyes adóalap megállapítására, ajánl tátik a törvényjavaslatban : 1. a feltöltéseknek, ha naponként ötvent meghaladnak, külön megadóztatása; 2. a számláló készüléknek e czélból alkalmazása; 3. az adótétel és reatitutionalis tételeknek nem teljesen azonos fokozása, hogy a restitutióban rejlő előnye a kivitelnek kissé megszorittassék. Ezen kérdések, valamint általában állapotaik felismerése és az eddigi törvénynyel, valamint az új törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontjuk megismerése végett hallgattuk ki az ország különböző vidékeinek gyárosait. A szakértők közt képviselve voltak az áztató gyárak ép úgy, mint a préssel dolgozó gyárak; a nagy gyárak ép úgy, mint a kisebbek; mert a debreczeni és edelényi kisebb prés-gyárak mellett, ott voltak a monarchiában legnagyobbak közé tartozó surányi és sopronmegyei gyárak. A szakértőkhez, a helyzet és álláspontjuk felismerése iránt 13 főkérdést intéztünk és ezeken kivül, több kereszt-kérdéssel'iparkodtunk véleményüket kidomborítani és lehető hű kifejezésre juttatni. A mellékelt gyorsírói felvételek tanúbizonyságot tesznek erről. Ezekre tüzetesen ki nem terjeszkedünk. Itt csak a mostani helyzetnek azon irányban való változásáról kívánunk szólani, melyben a törvényjavaslat kezdeményezi. És e tekintetben konstatálnunk kell azt, hogy mindenik szakértő egyetértett abban, hogy a jelzett irányban czélzott változás helyes, és hogy az érdekeiknek felel meg. Mert a présgyárak a kihasználás előnyei nélkül voltak kénytelenek hibás alapon, nagy pótfizetést teljesíteni. Pedig nálunk 8 prés gyár van, melyek termelőképessége összes gyáraink termelőképességének csaknem egyharmadát meghaladja ; tehát erejük és gazdasági minőségüknél fogva egyaránt figyelmet érdemelnek. KÉPVH. IROMÁNY'. 1878 — 81. XVI. KÖTET. 15