Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-680. Törvényjavaslat, a szamosvölgyi 2-od rendü vasut kiépitése tárgyában

352 680. szám. ügyeletét, fenntartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatőság kivánatára eszközlendő változtatásokat, vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fenntebbi pontok által még nem szabályozvák. 12. §. A menet és szállítási díjak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg. Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint: az 1. osztályban 475 o. é. krajczár a 2. > 3-56 » » > a 3. » 2-37 > > » a 4. > 1-32 > > > Az első- és második-osztályú kocsik az 1. rendű pályákon használt másodosztályú kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel. A harmadik osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a negyedik osztályra nézve előirvák, azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenkint 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyász-túlsúlyért kilométerenkint 0'24 kr,, 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilométerenkint 2/4 kr. számíttatik ezüstben. Az árúk 100 kilogramm és 1 kilométerenkint és pedig 1. oszt. 0-92 kr., a 2. oszt. 066 kr. és a 3. oszt., vagyis a terjedelmes árúk 1*18 krért ezüstben szállitandók. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla, egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 kilogramm és kilométerenkint 0-52 krért ezüstben szállitandók. Gyorsárúk és közönséges szállítmányoknál a szállítási díjakon kivül mindén 100 kilogramm után, podgyásznál minden személy után oly összegű kezelési illeték szedhető be, mint a m. kir. • államvasutak keleti vonalán, azon kikötéssel, hogy a saját állomásain ugyan teljes, de Apahidán való átmenetnél a kezelési illetéknek csak fele szedhető be. A személy- és árú-szállitásra vonatkozó egyéb menet és szállítási díjak, a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállítási határozmányok tekintetében, a m. kir. államvasutak keleti vonalain fennálló rendeletek alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme 3 egymást követő éven át a befektetett tőke 7 százalékát meghaladja, jogában álland a kormánynak a díjszabásokat, az engedélyes meghallgatása mellett megfelelőleg leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüst pénzben számítsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozik elfogadni. A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak 3 havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító, vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitás-