Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-679. Indoklás, „a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontositott telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. t. cz. módositása és kiegészitése tárgyában” készitett törvényjavaslathoz

344 679. szám. A javaslatban ezen eddigelé már igen érzett hiány kívántatik pótoltatni, valamint továbbá a törvényben szintén nem foglalt azon esetre szükségessé vált intézkedés érvényesíttetni, hogy ha az intézet, melynél a részkötvények teljes összegéről szóló főkötvény letéteményezve van, annak bekeblezését kérni elmulasztaná. A 11. §-ban foglalt intézkedés részben azért szükséges, hogy az elsőbbségi kötvények elrendelt hivatalbóli bekeblezésének érvény szereztessék, részben pedig azért, hogy már elkészült központi telekkönyvek megnyitása határtalan időre ne késleltessék, és a vállalat telekkönyvezett vagyona ellen netalán mások által is szerzett jogok érvényesítése ne hátrálta ssék. A 14. §-hoz. Minthogy az elsőbbségi kötvények biztosításáról a törvény gondoskodik, szükségesnek látszik arra való tekintettel, hogy egyes vállalatok több rendbeli elsőbbségi kölcsönöket vesznek fel, minden félremagyarázatok kikerülése végett egyúttal ezen elsőbbségi kötvények telekkönyvi rangsorozatát is megállapítani. A 15. §-hoz. Ezen intézkedés azért vált szükségessé, mert az öszpontositott telekkönyvek mérnöki munkálatokon alapulván, azoknak folytatása is pontos mérnöki felvételeket követel, a mint azt az 1868. évi I. t. ez. 47. §-a is magával hozza, már pedig ez el nem érhető, ha a központi telekhivatal számára minden le- és hozzá-jegyzésnél külön mérnöki munkálatok be nem adatnak, mert különösen az igen gyakran előforduló hozzájegyzéseknél az 1869. évi márczius 8-án keit ministeri szabályrendelet 32. §-a értelmében a lejegyzést eszközlött vidéki telekkönyvi hatóságokhoz a vállalatok által beadott vázlatrajzok ugyanott készített, s mint azt a tapasztalás tanúsítja, igen gyönge másolatok, s nem alkalmasak arra, hogy azok alapján, a hozzájegyzések mérnöki pontossággal eszközöltessenek. De még azon esetben is, ha ezen vázlatrajzok kivitele ellen kifogás nem volna, sem felelnének meg a központi telekkönyvezés czéljának, mert azokon rendesen a határkövek nincsenek kitüntetve, minthogy pedig a vállalati birtokok többnyire számozott határkövekkel vannak körülvéve, melyeknek kimutatásai a központi telekhivatalban feküsznek, elkerülhetlen, hogy a térvázlatokon is a határkövek sorrendében történt változás is kitüntettessék. A 16. §-hoz. Minthogy e tekintetben sem az 1868. évi I. t. czikkben, sem pedig az 1869. évi márczius 8-án kelt kiviteli szabályokban intézkedés nincs, a vállalati birtok pedig részben az állam háramlási jogának, részben pedig a hitelezők biztosításának megőrzése végett a vállalat ellenőrizhetlen szabad kezelésére nem bizható, szükségesnek mutatkozik, még arra való tekintetből is, miszerint előfordul eset, midőn egy birtokrészlet elidegenítését vagy elcserélését maga a vállalat érdeke megkívánja, törvény utján is megerősíteni, azon most is gyakorlatban levő eljárást, miszerint a vállalati birtokból csak a vasutak feletti főfelügyeletet gyakorló közlekedési ministeri engedélylyel történhet elidegenítés. A 17. §-hoz. Ezen két rendbeli követelésnek a jelzálogos hitelezők előtti elsőbbségét biztosítani kell, különben a vállalati műnek rendes kezelése és fennállása lehetetlenné tétetnék. Egyéb-