Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.
Irományszámok - 1878-679. Indoklás, „a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontositott telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. t. cz. módositása és kiegészitése tárgyában” készitett törvényjavaslathoz
678—679. szám. 339 Tekintettel azonban arra, miszerint Komárom sz. kir. város létbiztossága múlhatatlanul megkívánja, hogy a fentebb jelzett zátonyok még a jelen év folyamában, a mennyire lehetséges, eltávolíttassanak, ez pedig okvetlenül feltételezi, hogy a kotrási és egyéb mederszabályozási munkák lehetőleg azonnal megkezdessenek: a ministerium ugyanazon okokból, a melyek a promontori ág szabályozási munkálatainak megindítását illetőleg fentebb elmondatnak, felhatalmazást kér, hogy ezen utóbb jelzett folyamszakasz szabályozását még az e részben beterjesztendő kimerítő és indokolt előterjesztés benyújtása előtt, mihelyt a tervezetek megállapittatnak, azonnal megindittathassa. Az e czélból készített törvényjavaslatot mellékelve, azon kéréssel van szerencséje a ministeriumnak beterjeszteni, hogy tekintettel a fentebb előadott körülményekre, azt még ezen ülésszak alatt tárgy altatni méltóztatnék. Budapest, 1880. évi május 23-án. Gr. Szapáry Gyula s. h, m. Itw. pénzügyminister. Ordódy Pál s. k, ?7i. kir. közmunka- és közlekedésügyi minister. Ö79. szám. A hibásan nyomott ily ciimú sz8vegr helyett. Indokolás, „a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontosított telekkönyvezésérői szóló 1868. évi I. t. ez. módositása és kiegészítése tárgyában" készített törvényjavaslathoz. Nem feladata ezen javaslatnak azon alapot megváltoztatni, melyen a központi telekkönyvezés nyugszik és a mely több évi gyakorlat folytán biztosnak és helyesnek bizonyult. Ebben csak azon hiányok orvoslása szándékoltatik, melyek az 1868. évi I. t. ez. gyakorlati alkalmazásánál felmerültek s annak némi módosítását és kiegészítését szükségessé teszik. Hogy micsoda körülmények tették szükségessé a törvény egyes részeinek szándékolt módosítását és mely nézetből kifolyólag hozatnak az érintett kiegészítések javaslatba, az a javaslat egyes szakaszainak következő indokolásában bővebben van kifejtve. Egy körülmény van azonban, melyet megjegyzés nélkül hagyni nem lehet, és ez az, hogy az eljárás gyorsítása czéljából behatóbb intézkedés, mint az 5-ik és 6-ik §-ban foglaltak, javaslatba nem hozatik. De ez a tapasztaláson alapul. A vállalatok tömegesen megindított központi telekkönyvezése ugyanis, a midőn ilyen intézkedés talán előnyös lett volna, már nagyobbára be van fejezve, s az egyes hátralevő és még ezután keletkezendő vállalatok telekkönyvezése a kellő gyorsasággal lesz keresztülvihető, ha a vállalatok az előmunkálatoknak annak idejében beadására lesznek kötelezve, mert több központi telekkönyvnek késedelmes megnyitása egyenesen onnan következik, hogy a vállalatok a munkálatok beadásával egyáltalán késnek, a minthogy ismét a gyakorlatból kimutatható, hogy egyes vállalatok, melyeknek az ügy érdekükben feküdt, a telekkönyv gyors létesítését el is érték. A másik akadály, mely a telekkönyvek gyors megnyitását eddig hátráltatta, az illető telekkönyvi hatóságok előtt folytatott igénybejelentési eljárás hosszadalmasságában és a kisajátított területek lejegyzésének késedelmezésében feküdt. 43*
