Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-676. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a hatóságok és közhivatalnokok által kiállitott vagy hitelesitett okiratok hitelesitése tárgyában, a német birodalommal 1880-ik évi február hó 25-én kötött szerződésről” a m. kir. igazságügyi minister által 1880. évi május hó 14-én benyujtott törvényjavaslat tárgyában - 1878-677. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a gőzmalmokról” szóló törvényjavaslat 1. §-ához tett módositványokra

677. szám. 3B5 kizárólag gőzerőre berendezve, állandóan gőzerővel működnek; a miből önként következik, hogy a javaslat 1. §-a az oly malmokra, melyek nem kizárólag gőzerővel működnek, nem alkalmazható; mert továbbá a módositvány második részének elfogadásával, esetleg kizárathatnék az, hogy a gőzmalmok tulajdonosai gőzgépeiket akár gazdasági, akár üzletükkel azonos czélokra használhassák, a mi a törvényjavaslat czélján nyilván túlmenne. II. Gulner Gyula azon inditványát, mely szerint a törvényjavaslat 1. §-ából ezen szavak: >a gőzerőre állandóan berendezett és« kihagyandók volnának, a bizottság azért nem fogadhatta el, mert habár elismeri azt, hogy a gazdaközönségre nézve előnyös lehet az, ha cséplőgépeit őrlésre is felhasználhatja;— miután azonban a törvényjavaslat világosan kifejezett czélja csakis a gőzmalmi iparnak a földesúri jog alól kivételére s az ennek alapján emelhető igények elleni megvédésére irányul, a bizottság a javaslat kétségtelen czéljával ellenkező módosítást azért sem fogadhatta el, mert semmi kétség sem lehet az iránt, hogy a gőzmalmi ipar, szemben a földesúri malomjoggal, a fennálló törvények értelmében csak annyiban biztosítható kivételes intézkedések által, a mennyiben az gyári productio természetével bir. III. Ugrón Ákos azon inditványát, mely szerint a javaslat 1. §-a után a következő új §-ok volnának felveendők: »2. §. Azon gőzerőre berendezett malmok, melyeknek gőzgépei a malommal állandó összeköttetésben nincsenek, vagy más czélokra is használtatnak, az 1. §. rendelkezése alá nem esnek. 3. §. A gőzerőre berendezett malmok tulajdonosai a termények megőrléséért természetben vámot nem szedhetnek. < a bizottság hasonlag nem fogadhatta el. Az indítványozott 2. §. ugyanis a lényeget illetőleg, azonos gróf Gsáky László módositványával; miért •is az ellen ugyanazon okok hozhatók fel, melyek miatt a bizottság gróf Gsáky László módosítványát elfogadhatónak nem találta. Az indítványozott 3. §. pedig oly megkülönböztetést állítana fel a gőzmalmok közt, mely a mig egy részről gyakorlatilag indokolható nem volna, másrészről minden nehézség nélkül kijátszathatnék; nem is említve azt, hogy az indítványozott §. elfogadása esetében elesnének azon előnyök, melyeket a gőzmalmok különösen a szegényebb osztálynak, a részért való őrlés által nyújthatnak. Végre IV. nem fogadhatta el a bizottság Máriássy Sándor azon inditványát sem, mely szerint a javaslat 1. §-ához az első sorban >állandóan< után >gyárilag« teendő; >berendezett< után az >és< szócska kihagyandó; továbbá >a gőzerővel* szó után beigtatandő >és legalább 50 lóerővel*. A módositvány első része ugyanis, ha nem is felesleges, de oly ismérvet állítana fel, mely a gyakorlatban csak zaklatásokra vezethetne; a módositvány második része pedig oly mértékét állítja fel a gőzgépeknek, mely a concret viszonyokkal a legtöbb esetben homlokegyenest ellenkeznék. A bizottság abból indult ki, hogy általában igen nehéz a gőzmalmi ipar fogalmát, a gőzgépek bizonyos lóerejétől függővé tenni; mert minden mérték, mely € részben felállíttatnék, igen könnyen szélsőségekre vezethetne. Ellenben szükségesnek tartotta a bizottság az általa már korábban is elfoglalt álláspont szabatosabb jelzése végett, az 1. §-ban az >állandóan* és a > kizárólag* szavakat egymással felcserélni, s ennélfogva a törvényjavaslat 1. §át a t. képviselőháznak a következő helyesebb szövegezésben elfogadásra ajánlani: >A kizárólag gőzerőre berendezett, és állandóan gőzerővel működő malmokra a földesúri malomjog nem terjed ki; az ilyen malmok felállítása, az emiitett földesúri malomjog szempontjából nem korlátozható, sem azok üzlete a malomjog czímén taksával vagy egyéb szolgáltatással nem terhelhető.* Kelt Budapesten, 1880. évi május hó 20-án. Horváth Lajos s. k., Apáthy István s. k., ae igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.