Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-670. Törvényjavaslat, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasút kiépitése tárgyában

670. száiű. 311 alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését, a kormány magának fentartja. Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. t. ez. összes határozmányainak. Az alakítandó társulat székhelye Budapesten vagy Nyitrán lehet s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag magyar. E pályáról különben elkülönített számadások vezetendők. 21. §. A kormány az állam-érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet czélszerűen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány üléseiben, valamint a közgyűlésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netalán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni. A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fenntartatott felügyeleti joga gyakorlatával, ugy az építkezés ideje, 'valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtérítése fejében, az engedélyesek az államkincstár javára bizonyos évi átalány-összeget fizetnek. Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. 22. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számítva) se kereseti, se jövedelmi, sem más későbben ezek helyett netáni behozandó adó fizettetni nem fog. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási díjaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint az építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat, ideértve a 19. §. értelmében kiállítandó átruházási okmányt is, bélyeg- és illetékmentes lesz. 23. §. Az engedély tartama 1967. évi január hó l-ig állapittatik meg, mely napon véglegesen megszűnik, kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak adatik ki. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapított határidő, a részletes tervek benyújtása, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasut-engedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financiális váltságok által nem igazoltathatik. 24. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számítva, 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző 7 év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni; ezen átlagos