Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.
Irományszámok - 1878-670. Törvényjavaslat, a nyitra-nagytapolcsányi másodrendü vasút kiépitése tárgyában
306 670. szám. 4- §• A pálya alépitménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó jövedelem mértföldenkint 100,000 o. é. frtot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyességileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek iránytadók: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (i : 100). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3—3 méter legyen. — A kövecságy a sínek lába alatt 6*25 méter vastagságban, és a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A hidak s átereszek azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puha fából építhetők. b) Felépítmény. A pálya az első rendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyert. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek a valkány-perjámosi másodrendű vonalra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából és hengerezett vassínek alkalmazása esetében folyó méterenként 25*3, — aczélsínek alkalmazása esetén pedig 21 kilogr. súlylyal birok legyenek. — A közönséges talpfák hossza 2*35 méterre határoztatik, s úgy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak puha fából állíthatók elő. c) Épületek, pálya-elzárás, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható. Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon szükségeseken felül mérföldenkint általában legalább 2 őrház állítandó fel. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be. Közczélok, u. m.: a posta, távírda, — rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. Áruraktárak, csak mennyiben azt a forgalom követeli, építendők. Az épületek kivétel nélkül a helyszínén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg berakott gerenda-falazat, vályog vagy vert falakból, fatetővel állíthatók elő, az alapfalazatnak és a hordoszlopoknak azonban kőből vagy téglából kell lenniök. A pálya bekerítése általában a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pályautak vagy helységek mellett vezet el. Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon látogatott útátjárasoknál vagy
