Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-544. Az igazságügyi bizottság jelentése „a magyar büntető törvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló törvényjavaslatra

70 544. szám. Az ország erdélyi részeiben és a polgárosított katonai határőrvidéken, az ott alkalmazásban levő polgári törvénykönyv 768. §-ában előforduló büntetés helyett, életfogytig vagy 15 évig tartó fegyházbüntetés értendő. Ugyanezen törvénykönyvnek 61., 574. és 868. §§-ai hatályon kivül helyeztetnek. ~- 25. §. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 : XX. törvényczikknek azon intézkedései, melyek a büntetendő cselekmény miatt elitéltnek a gyámság vagy gondnokság viselhetésétől való kizárása iránt rendelkeznek (1877: XX. t. ez. 43. §. g) 45. §.), a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv hatálybaléptétől fogva, ezen törvénykönyvnek értelmében alkalmazandók. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvénynek az atyai hatalom megszüntetését és felfüggesztését tárgyazó intézkedései, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvvel ellentétben nem állván, érintetlenül maradnak. Ugyanezen t. ez. 28. §-ának é) pontja és zárpontja mindazokra hatályos, a kik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre Ítéltettek. 26. §. A fennálló törvényeknek vagy rendeleteknek azon intézkedései, melyek szerint közhivatalnokok, ügyvédek, vagy hatósági szolgák hivataluktól, állásuktól vagy szolgálatuktól fegyelmi úton elmozdíthatók, illetőleg az ügyvédi lajstromból kitörölhetők, a magyar büntető törvénykönyvek által nem szenvednek változást. Ezen intézkedés azon esetre is áll, ha az elkövetett cselekményre hivatalvesztést a magyar büntető törvénykönyvek nem állapítanak meg, vagy ha a hivatalvesztés kimondása, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 54. §-ának második bekezdése alapján, a bíróság által mellőztetett. 27. §. Az előző szakasznak intézkedései a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 55. §-ának 4. pontjában megjelölt czímek, rendek, díszjelek vagy ezek viselhetési jogosítványának a fennálló szabályok szerint elvesztésére is kiterjednek. 28. §. Azok, a kik a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt büntető vagy fegyelmi utón az ügyvédség gyakorlatától elmozdittattak, illetőleg mindenkorra eltiltattak, valamint azok is, a kik ellen a magyar büntető törvények életbe lépte után fegyelmi úton az ügyvédségtől való elmozdítás jogérvényesen kimondatott: a kiszabott szabadságvesztés büntetés kiállásától, illetőleg a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével, az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett jelentkezhetnek; a felett azonban, hogy a felvétel iránti kérelemnek hely adható-e vagy nem, a fenforgó körülményeknek s különösen a jelentkező időközi foglalkozásának, társadalmi és erkölcsi magaviseletének figyelembe vételével, az ügyvédi kamara választmánya határoz, mely határozat ellen, ha a felvételnek hely nem adatik, a jelentkező fellebbviteli el élhet a legfőbb itélőszékhez, ha pedig a felvétel iránti kérelemnek hely adatik, az iratok, a kamarai ügyész által a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt netalán beadandó észrevételekkel együtt, végelintézés végett a legfőbb itélőszékhez hivatalból felterjesztendők. t