Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.
Irományszámok - 1878-544. Az igazságügyi bizottság jelentése „a magyar büntető törvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló törvényjavaslatra
J 62 544. szám. A ministeri javaslat 29-ik §-a után a bizottság egy egészen új 28-ik §. felvitele által az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874: XXXIV. t. ez. némely intézkedéseit kivánja összhangba hozni, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 55., 57. és 58-ik §§-aak azon rendelkezéseivel, a melyek a hivatalvesztést tárgyazzák. A büntető törvénykönyv most idézett szakaszaiban azon elvi álláspontot foglalja el, hogy a hivatalvesztés, mely alatt az ügyvédi állásnak és ügyvédi állás elnyerésére való képességnek elvesztése is értendő, nem meghatározatlan időtartamra, hanem bűntettek esetében legalább három, legfeljebb tiz évre, vétségek esetén pedig legalább egy s legfeljebb három évre állapítandó meg, hogy az elitélt a büntető bírósági ítéletben meghatározandó időtartam elteltével a közhivatalra és az 55. §-ban emiitett állásokra, tehát az ügyvédi állásra is újra alkalmazható. Az ügyvédi rendtartás a 70-ik §-ban a fegyelmi büntetések között az ügyvédségtől való ideiglenes legfelebb egy évig terjedő felfüggesztésen felül, az ügyvédségtől való elmozdítást is tartalmazza; a 3-ik §-ban pedig azt rendeli, hogy megtagadandó a felvétel, ha a jelentkező oly bűntett vagy vétség miatt fenyíttetett meg vagy áll vizsgálat alatt, a mely miatt őt a 65. és 66. §§. értelmében, az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozdítani; a 65. §. szerint azonban az ügyvédségtől való elmozdítás, a büntető bíróság által csak akkor mondandó ki, ha az ügyvéd hivatali bűntettet követett el, vagy ha haszonlesésből elkövetett vagy egyéb beesteleiiitő'bűntettben bűnösnek ítéltetik. Kétségtelen, hogy az ügyvédi rendtartás most hivatolt 65. §-a a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetésével hatályát veszti, s hogy ennélfogva a büntető törvénykönyvek hatályba lépte után, az ügyvéd a büntető'bíróságok által az ügyvédségtől való elmozdításra nem, hanem a büntető törvénykönyvben meghatározott esetekben és az ott megállapított korlátok között, határozott időtartamhoz kötött hivatalvesztésre leszen ítélhető. Ennélfogva az ügyvédi rendtartás 3. §-a is a jövőre nézve azon lényeges változást szenvedné, hogy a felvétel csak azon esetben lenne megtagadható, ha a jelentkező oly bűntettet vagy vétséget követett el, a mely miatt hivatalvesztésre ítéltetett, és ha a hivatalvesztés mellékbüntetésnek kiszabott idő tartama még el nem telt. A fentebbiekhez hozzájárul, hogy az ügyvédi rendtartás 103. §-a szerint a büntető bíróság, ha a 65. § értelmében az ügyvédségtőli elmozdítást, a jövőre tehát a hivatalvesztést kimondja, az ítéletet ennek jogerőre emelkedése után, az illetékes ügyvédi kamaraiak hiteles másolatban megküldi ugyan, de a kamara az esetet fegyelmi utón nem tárgyalja, hanem a 104. §. értelmében csupán végrehajtja a jogérvényes Ítéletet az által, hogy az ügyvédet az ügyvédek lajstromából kitörli. A fentebbiekből az következnék, hogy ha a büntető törvénykönyvek ide vonatkozó külön rendelkezés felvétele nélkül léptettetnének életbe: az, a ki hivatalvesztésre ítéltetett, ez ítéletben e mellékbüntetésre megszabott időtartam letelte után teljes joggal jelentkezhetnék az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett és a felvétel tőle nem lenne megtagadható. Állana pedig ez nem csak azokra, a kik a jövőben hivatalvesztésre fognak ítéltetni, hanem az életbeléptetési törvényjavaslat 19. és 20. (min. jav. 21. §.) általános rendelkezésénél fogva azokra is, a kik a büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt, az ügyvédségtől való elmozdításra ítéltettek. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy a fentebb jelzett eredmény úgy általános igazságszolgáltatási szempontból, mint az ügyvédi állás fontosságának s az ügyvédi kar tekintélyének szempontjából nem tartható fent; mert nem hagyható figyelmen kívül, hogy míg a hivatalvesztésre ítélt egyén e mellékbüntetés időtartamának lejártával, másnemű alkalmazását, hivatalát, szolgálatát, közjegyzői, tanári vagy tanítói állását vissza nem nyeri, hanem ahoz, hogy újabban ilyen állást nyerhessen, kineveztetése vagy megválasztatása szükséges: addig, ha az életbeléptetési törvény a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv és az ügyvédi rend artás *
