Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.
Irományszámok - 1878-479. Törvényjavaslat a magyar büntető törvénykönyvek(1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről
210 .479. szám. i Melléklet a 479. számú irományhoz. Indokolás, „a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1878. évi V. és 1879. évi XL. t.-czikkekben a bűntettekről és vétségekről, úgy a kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyvek szentesítést nyertek; azonban az előbb idézett törvénynek 486., az utóbb idézett törvénynek pedig 144. §-ában kimondatott, hogy a megalkotott törvénykönyveknek hatályba lépte és az átmeneti intézkedések iránt külön életbeléptetési törvény fog rendelkezni. Nem szenved kétséget, hogy ha hosszabb ideig való várakozás nélkül kivihető volna, czélszerűbb lenne a megalkotott büntető törvénykönyveket a még ezután megalkotandó büntető eljárásról szóló törvénynyel egyidejűleg léptetni hatályba. Ámde bár a büntető eljárást tárgyazo törvényjavaslat előkészítése munkában van és az igazságügyi kormány kiváló gondja közé van sorozva, minden lehető módon oda törekedni, hogy büntető igazságszolgáltatásunk ezen kiváló tényezőjét képező törvényjavaslat mielőbb a képviselőház elé terjeszthető legyen, tekintve mégis e törvényjavaslat nagy horderejét, legkevésbé sem mutatkozik kívánatosnak, hogy a törvényjavaslat elkészítésének gyorsítása alaposságának rovására történjék; és igy különösen figyelembe véve azt is, hogy épen a kérdés nagy fontosságánál fogva az annak idejében előterjesztendő törvényjavaslatnak bizottsági előzetes, úgy az országgyűlés két házában való letárgyalása és mindkét ház által való elfogadása előreláthatólag hosszú időt fog igénybe venni, a büntető eljárást tárgyazo törvénynek rövid idő alatt megalkothatását biztosan reményleni nem lehet, sőt egész biztossággal arra sem lehet számítani, hogy ezen országgyűlés tartama alatt ez meg fogna történni. Ily körülmények között, tekintve azt, hogy a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv még a múlt országgyűlés folyama alatt emeltetett törvényerőre, az életbe léptetést a büntető eljárásról szóló törvény megalkotásáig elhalasztani czélszerünek nem mutatkozik; mert a fentjelzett körülmények kellő figyelembe vétele mellett alig volna indokolható, hogy a büntető igazságszolgáltatás egyik fontos tényezője, a kor kívánalmainak megfelelő s már megalkotott anyagi törvények tétlenül hevertessenek azon bizonytalan időig, míg a büntető eljárás törvényhozási szabályozásában a másik tényező is adva lészen, nem annál kevésbé, mivel az anyagi büntető törvények és a bűnvádi eljárás nincsenek egymással oly szoros összefüggésben, hogy az új anyagi törvényeket az újra alkotandó büntető eljárás nélkül életbeléptetni ne lehetne, sőt példák mutatják, hogy új anyagi büntető törvénykönyv életbeléptethető a nélkül is, hogy a büntető eljárás rendszeresen és újból szabályoztatnék.
