Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-479. Törvényjavaslat a magyar büntető törvénykönyvek(1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről

204 479. szám. büntetendők, a mennyiben a magyar büutetőtörvénykönyv szerint vétséget képeznek, kihágásnak lesznek Ugyan tninősitendők, a szigorú fogság helyett azonban fogház lese megállapítandó. 18. §. A polgárosított határőrvidéken a 16. és 17. §§. alkalmazásánál az ott érvényben levő büntetőtörvény könyv szerint vétséget képező azon cselekmények, melyek az 1852. évi ausztriai büntető törvénykönyv szerint kihágást képeznek, kihágásnak tekintendők. 19. §. Valamely büntetendő cselekmény miatti elitéltetéssel az eddig fennálló büntető törvények szerint egybekapcsolt azon következmények, vagy törvény szerinti hatályok, melyek az új büntető törvénykönyvben megállapított mellékbüntetések közt nem fordulnak elő: ezen büntető törvénykönyv életbeléptével erejüket vesztik, akár állapíttattak legyen meg azok az ítéletben, akár képezték legyeu az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit. 20. §. A büntetendő cselekményeknek, vagy bizonyos nemű büntetéseknek a fennálló büntető törvények szerinti azon következményei pedig, melyek mint mellékbüntetések az új büntető törvénykönyvben is előfordulnak, a mennyiben oly cselekmény képezné azoknak alapját, a mely miatt az ilynemű mellékbüntetések az új büntető törvénykönyv szerint nem alkalmazhatók: az elitéltnek kérelmére a bíróság által megszüntetendők. A mennyiben pedig a következmények (törvény szerinti hatályok) az elitéltet határozatlan időre terhelnék, vagy pedig hosszabb tartamra állapíttattak volna meg, mint a mennyire azok az új büntető törvénykönyv szerint megállapíthatók: az elitéltnek kérelmére, a biróság által az új büntető törvénykönyvben megállapított tartamra leszállitandók. E leszállításnál a mellékbüntetések tartamára nézve, a bűntett és a vétség tekintetében megállapított megkülönböztetések szolgálnak irányul. 21. §• Annak megítélésénél, vájjon a mellékbüntetések tartamának meghatározásánál a bűntettre vagy vétségre megállapított intézkedések veendők-e alapul, a mennyiben a cselekmény abbeli minősége az ítéletből vagy a megállapított főbüntetés neméből nem tűnnék ki, az új büntető törvénykönyvnek megfelelő határozatai alkalmazandók. A netalán fenforgott enyhítő körülmények e minősítésénél figyelembe nem veendők. 22. §. A 20. és 21. §§. rendelkezései a büntetendő cselekmény miatti elitéltetés folytán elvesztett nyugdíjigényekre vagy kegydíjakra nem terjednek ki. 23. §. Az 1868: VI. t. ez. 9. §-ának a) pontja és utolsó bekezdése akként módosittatik, hogy az, ki hivatalvesztésre vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetett, az ítéletben megállapított időtartam alatt kamarai bel- vagy kültaggá nem választható. Az 1874: XXXIV. t. ez. 24. §-ának intézkedése érintetlenül hagyatik.