Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 9i nik — külön dispositiókat tartalmaznak. Hogy a javaslat különösen a visszakövetelés egyes eseteit fel nem sorolja, abban találja indokolását, hogy az e részbeni közelebbi meghatározás, ha az a teljességre igényt tarthatna is, csak zavarokra és nehézségekre adna alkalmat; a szóban lévő igények ugyanis vagy tulajdonjogon alapulnak, mely esetben a tulajdoni keresetnek az igény, illetőleg a tárgy természetének megfelelő egyik vagy másik nemével lesz a visszakövetelési jog érvényesitendö; ellenben ha annak alapját személyes igény képezi, annak érvényesítésére a személyes keresetek megfelelő neme fog szolgálni; mindkét esetben a jog alapját azon körülmény képezi, hogy a visszakövetelt dolog a tömeg tulajdonának nem tekinthető; a kereset tehát a tömeg vagyona ellen egyik esetben sem intéztetvén, az nem a csődtörvény, hanem, az e részben fenálló általános jogi elvek szerint lesz érvényesitendö. Hogy a javaslat a közadósnak meghatározott czélból átadott váltók, kereskedelmi papírok és egyéb követelések, továbbá a bizományosnál lévő árúk visszakövetelése iránt külön nem intézkedik, abban találja indokolását, hogy a csődtörvénynek e részben képzelhető speciális intézkedései vagy megegyeznek a váltó- illetőleg a kereskedelmi törvény e részbeni határozataival, vagy nem; az első esetben a speciális intézkedések legalább is feleslegesek lennének, az utóbbi esetben pedig nem igazolható módon alterálják azon biztosságot, melyet a váltó- és a kereskedelmi törvény e részbeni intézkedései czéloznak. s mely a kereskedelmi forgalom egyik elutasithatlan követelményét képezi. A váltóbeli és egyéb kereskedelmi követelések a váltó-, illetőleg a kereskedelmi törvény szerint, vagy visszakövetelhetők bizonyos feltételek mellett, vagy nem; sem az egyik, sem a másik esetben a felek helyzetén a csődnyitás ténye által változás nem történik; a követelés tehát a csödnyitás ténye után is vagy visszakövetelhető marad, vagy visszakövetelhető nem lesz. 2. Az újabb európai törvények kivétel nélkül érvényre emelik azon elvet, mely szerint pretium succedit in locum rei; abból indulván ki, hogy a visszakövetelési jog, melyet megállapítanak, illusoriussá válhatnék, ha az csak oly esetben engedtetnék meg, midőn az idegen dolgok a tömegben még természetben meg vannak. És ez ép oly természetes, mint igazságos; mert ha a tömeggondnok adta el vagy értékesítette az idegen dolgokat, ezt csak mint annak megbizás nélküli ügy viselője tehette, kit a visszakövetelési jog illet; e jog, mely a csődnyitás előtt már létezett, a tömeggondnok által nem alterálható, ha pedig a dolgot a közadós a csődnyitás előtt eladta vagy egyébként értékesítette, ez esetben idegen pénz vagy érték folyt a tömegbe, melyre ez ép ugy, mint magára a dologra, igényt nem formálhat; és a legnagyobb méltatlanság lenne az érdekelt felet arra kényszeríteni, hogy ez követelését úgy, mint minden más személyes hitelező, a tömeg ellen liquidálja. Valamint a bitelezőnek nem áll jogában állását megváltoztatni, s a hitelezők közösségéből kilépni, — ugy sem a közadós, sem a tömeggondnok nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy a tulajdonos jogi állását megváltoztassa, hogy ezt megfoszsza egy oly jogtól, mely őt a csődnyitás előtt már kétségtelenül megillette. A javaslat is ezen felfogásból indul ki, s a külföldi törvények e részbeni intézkedéseit már azért sem ignorálhatta, mert ellenkezésbe jött volna azon határozatokkal, melyeket a kereskedelmi törvény a visszakövetelési jogra nézve megállapít, s melyek — ha a forgalom elutasithatlan követelményeit ignorálni nem akarjuk, — a csődeljárás mellett is érvényben tartandók lesznek. 43. és 44. §§. Azon kiváló fontosság, melylyel a vetél a kereskedelmi forgalomban bír, a törvényhozásoknak indokul szolgált arra, hogy a vételt, mint a kereskedelmi forgalom egyik fő és alapügyletét külön, és pedig a magánjog elveitől eltérőleg, szabályozzák. Az e részbeni intézkedések nem pusztán a formára szorítkoznak, hanem az eladó és a vevő jogainak szabályozásával is foglalkoznak, s különösen a tulajdon megszerzésének feltételeire nézve a magánjogi 12*