Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. szám. 43 227. §. Ha azok, kiket külön kielégítési, vagy visszakövetelési jog illet, a kielégítési alapról, illetőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről lemondanak, és követeléseiket csak mint csődhitelezők akarják érvényesíteni az egyezségi tárgyalásoknál, a szavazati jogra nézve a többi csődhitelezőkkel egyenlőknek tekintendők, feltéve, hogy mint csődhitelezők általában igénynyel bírnak. A mennyiben a fentebb érintett hitelezők a lemondásra nem hajlandók, szavazati joggal követeléseik fedezésére szolgáló alapból illetőleg annak értékéből ki nem került, vagy annak birói becsértéke által nem fedeztetik. 228. §. Ha a bejelentett követelések a felszámolási határnapon mind megállapittattak, vagy ha a csődbíróság a szavazati jog felett már határozott, a csődbiztos az egyezségi ajánlat feletti határozat hozatala végett tárgyalási határnapot tűz ki, s arra a hitelezőket hirdetményileg oly kijelentéssel idézi meg, hogy az egyezségi ajánlat a tömeggondnoknál vagy a csődbiztosnál mindenki által megtekinthető. A tárgyalási határnapra, mely az érintett első esetben a választmánynak az egyezségi ajánlat elfogadását tárgyazó jelentésétől, a második esetben pedig a birói határozat közlésétől számítandó tizenöt napon belől tűzendő ki, a helyben lakó hitelezők, illetőleg képviselőik, a tömeggondnok és a közadós külön megidézendők. 229. §. A közadós a tárgyalásnál személyesen vagy e végre külön meghatalmazott képviselője által jelenhetik meg. Ha a közadós a / tárgyalásnál sem személyesen, sem meghatalmazott által meg nem jelenik, ez az egyezségi ajánlatnak a hitelezők részéről elfogadását nem gátolja. 230. §. A tárgyalást a csődbiztos vezeti, ki az egyezségi ajánlatot felolvassa. Erre a tömeggondnok a csődtömeg állásáról s azon eredményről, mely a csődeljárás folytatásából remélhető, előterjesztést lesz. Ez előterjesztés után a választmány az egyezségi ajánlat iránt nyilatkozik. Mindezek megtörténte után a csődbiztos az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsátja. E tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvnek, mely a tömeggondnok és a választmány megjelent tagjai által aláirandó, a tömeggondnok előterjesztésén és a csődválasztmány nyilatkozatán kivül a tárgyalás eredményét és az egyezséget ellenző hitelezők nyilatkozatait kell tartalmazni. Ha egyezség jő létre, a csődbiztos azt úgy, mint a hitelezők által elfogadtatott, egész kiterjedésben a jegyzőkönyvbe vezetteti s az összes iratokkal együtt jelentés mellett a csődbíróságnak bemutatja. 231. §. Az egyezség érvényesen elfogadottnak akkor tekintetik: 1. ha a tárgyalásnál személyesen vagy meghatalmazott által megjelent szavazatképss hitelezőknek legalább kétharmada az egyezséghez hozzájárul. A mennyiben ugyanazon követelés akár határozott, akár határozatlan aránybau több személyt illet, ezek a szavazásnál egy személynek tekintetnek; 2. ha az egyezséget elfogadó hitelezők követelései a bejelentett és szavazásra jogosított összes követeléseknek legalább báromnegyedrészét képezik. A közadós házastársa a kényszeregyezségnél szavazati joggal nem bir. 6*
