Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-388. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kőolaj-vám felemelésérőül és az ásványolaj-adóról” szóló törvényjavaslat tárgyában

366 388. szám. 388. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kőolaj-vám felemeléséről és az ásványolaj-adóról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A pénzügyi bizottság a jelen törvényjavaslat megbirálásánál mindenekelőtt a következő három kérdést tűzte ki magának: 1. Vájjon a kőolaj-vámnak czélba vett ily tetemes felemelése, fenforgó pénzügyi viszonyaink által parancsolt, és azok folytán menthető-e vagy sem? 2. Vájjon azon védvám, melyet a kőolajvám és ásváuyolajadó közti különbözet a belföldi termelésnek biztosít, és mely, az arany agiót 18%-al számítva, 4 frt 80 krt minden nettó mázsa után teszcu, czélszerű és viszonyainknak megfelelő-e? és 3. vájjon azon pénzügyi előny, mely a belföldi ásványolajnak kisebb megadóztatása folytán és azon körülménynél fogva, hogy jelenleg ilyen ásványolaj Lajtbán túl sokkal nagyobb mennyiségben termeltetik, mint hazánkban — Ausztriát éri, a kőolaj-vámból esetleg reánk háramló haszonban találja-e egyensúlyozását vagy sem? A mi az első kérdést illeti, igen mélyen érzi a bizottság a czélba vett adófelemelés terhes voltát, úgyszinte azon körülmény fontosságát, hogy ezen adó — éppen a mindennapi életnek majdnem legnélkülözhetlenebb fogyasztási czikkét sújtja, és hogy a szegényebb sorsú adózókat látszólagosan nagyobb mértékben terheli, mint az ország vagyonosabb osztályait. De nem tagadhatja a bizottság másrészt azt, — hogy pénzügyi helyzetünk kérlelhetlenül követeli, hogy új jövedelmi forrásokról gondoskodjunk — hogy direkt adók felemelése részben lehetetlen, részben csak is az adó- és vagyonalapok nagymérvű és érzékeny elértéktelenítése mellett mutatkoznék lehetségesnek, hogy e szerint, daczára minden theoretieus ellenvetéseknek, csak a közvetett adókat lehet ma komolyan figyelembe venni. Ugyanezt tették az utolsó években Amerika, Olaszország, Francziaország és a legközelebb múltban Németország, mind sokká! gazdagabb államok, mint hazánk. A kőolaj egész természeténé. fogva, jövedelmező fogyasztási adó tárgyának tekinthető minden körülmények között első sorban, és Olaszországban, Francziaországban már évek óta annak megadóztatása igen bő jövedelmi forrást nyújt a pénzügyi kormányzatoknak. Lényegesen könnyebbíti a teher elviselését azon körülmény, hogy ezen czikk ára utolsó években tetemesen