Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 31 156. §. A kezelés a felszámolási határnapig rendszerint a tömeg kipuhatolására, biztosítására és ideiglenes hasznosítására szorítkozik. A tömeggondnok az üzletet esetleg az ideiglenes választmány ellenőrzése mellett folytathatja, ha az a tömegnek javára szolgál, vagy ha az üzlet megszüntetése által az egyesség lehetősége veszélyeztetnék. A most érintett eseten kívül az ingóságok azonnal csak az esetben adathatnak el, ha azok megtartása a tömeg nyilvános kárával járna, vagy ha az eladás által kétségtelen előny biztositható, feltéve, hogy azt a bejelentett vagy egyébként ismeretes visszakövetelési igények nem gátolják. Ellenben az ingatlanok a felszámolási határnap előtt csak az esetben adhatók el, ha rendkívüli körülmények az eladást valamely nagyobb kár elhárítása végett mulhatlanul szükségessé teszik. Ez esetben is azonban az eladásnak a törvénykezési rendtartás szabályai szerint kell történni. A bíróságnak e részbeni határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs. 157. §. A felszámolási határnap megtartásával a hitelezők jogot nyernek a csődvagyont a tömeggondnok és a csődválasztmány által önállóan kezelni és értékesíteni. A hitelezők a végből a tömeggondnoknak és a csődválasztmánynak a kezelésre és számadásra nézve külön utasításokat adhatnak, de ezeknek törvényes hatáskörét nem korlátozhatják. A hitelezők e részbeni határozata, egy e végre kitűzendő határnapon, a megállapított vagy felszámolás alatt levő követelések összegei szerint számított szótöbbséggel hozatik. Ha a megállapított vagy felszámolás alatt levő követelések negyedrészét képviselő hitelezők oly intézkedés miatt, mely a csődválasztmány vagy az összhitelezők hatásköréhez tartozik, ez utóbbiak összehívását követelik, a csődválasztmány a hitelezőket azonnal összehívni s az ügyet ezek elhatározása alá terjeszteni tartozik. A csődhitelezők, továbbá a közadós, a kezelésnél előforduló visszaélések miatt panaszt emelhetnek a csődbíróságnál, mely a panaszolt visszaélések tekintetében hivatalból intézkedik. A bíróságnak e részbeni határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. 158. §. A felszámolási határnap megtartása után a 224. §-ban érintett eset kivételével, a tömeg mielőbb értékesítendő. Az ingók és ingatlanok eladása azonban ezen idő után is a törvénykezési rendtartás értelmében eszközlendő, feltéve, hogy az értékesítés más módja, a tömeg érdekében előnyösebbnek nem mutatkozik. 159. §. Ha a tömeghez oly követelések tartoznak, melyek előreláthatólag a csődvagyon felosztásáig egyáltalán nem, vagy csak nagyobb költséggel hajthatók be, vagy ha a közadóst a tömeghez nem tartozó javakból jövedelmek, évjáradékok, vagy más visszatérő fizetések illetik, az ily követelések vagy illetmények értékesítése iránt rendszerint csak akkor történik a törvénykezési rendtartás értelmében intézkedés, ha a többi vagyon már készpénzzé tétetett. 160. §. A felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróság felhatalmazása a következő ügyletekhez és jogcselekvényekhez szükséges: 1. a közadós jogcselekvényeinek megtámadásához s az általa kötött jogügyletek teljesítéséhez, vagy az azoktól való elálláshoz;