Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-385. A zárszámadási bizottság jelentése, a magyar korona országainak 1868-1877-ig terjedő 10 évi államháztartása eredményeiről

34 6 385. szám. 5. Mennyivel gyarapodott az államvagyon ingókban és ingatlanokban?" 6. Mily befolyással voltak a vasutaknak adott kamatbiztositások az épités alatt és azóta az államháztartás évi mérlegére és mi mértékben növekedett azon tőke-vagyon, a mely a garantirozott vasutak által visszafizetendő összegekből alakul? 7. Hogy állott az emiitett 10 év alatt évenként s végeredményében a 10 év lefolyta után a vagyonmérleg?" Már a feladat átvételének elsó' pillanatában érezte a bizottság azon nagy nehézségeket, melyekkel ennek megoldásában küzdenie kell. Mert egy olyan idó'szakról kellett rendszeres, egyöntetű és egymással kapcsolatosan összefüggő, tehát világos és könnyen át is tekinthető kimutatást állitani össze, mely a kezdet nehézségeivel, kísérleteivel s tapasztalat - szerzéseivel küzdött. Egy egész birodalomnak összes anyagi gondja, terhe szállott volt akkor egyszerre reánk azon kötelezettséggel, hogy az átvétel, rendezés, és a létezőknek nem csak épségben tartása, hanem épen jövedelmező módon való kezelése is minden fennakadás nélkül vezettessék általunk. Már pedig egy ilyen nagy vagyonnak helyes kezelése, az azzal járó ezer meg ezer különféle bevételi és kiadási tételeknek teljesen egyöntetű elrendezése, csak a kezelők különböző felfogása és képessége miatt is majdnem lehetetlen. Olyan megtörtént tényekkel állott tehát a bizottság szemben, a melyeket nem megváltoztatni, hanem legfeljebb csakis áttekinthetőbbé tenni lehetett. S miután ezen czéljának elérésére is bizonyos rendszert kellett megállapítani, kimondotta, hogy a kimutatások összeállításánál — tekintet nélkül az irt időszak alatt évenként változó alakra és rendszerre, mindvégig ugyanazon elv, alap és rendszer követtessék, mely a mostanihoz legközelebb áll, t. i. az 1877-iki. Ily értelemben kérte fel tehát a m. kir. állami számvevőszéket mindazon adatoknak rendelkezés alá bocsátására, melyek az előltisztelt képviselőházi utasítás teljesithetésére szükségesek voltak. Ennek következtében az állami számvevőszék elnöke, folyó évi 47. számú átiratával következő kimutatásokat küldötte meg a bizottság használatára: A. I.) kimutatás a tényleges (bruttó) kiadásokról csoportok szerint részletezve; A. II.) kimutatás a tényleges (bruttó) kiadásokról, főczímek szerint részletezve; B. I.) kimutatás a tényleges (bruttó) bevételekről, csoportok szerint részletezve; B. II.) kimutatás a tényleges (bruttó) bevételekről, főczímek szerint részletezve^ C. I.) kimutatás az állam saját jövedelmeiből, illetőleg költségeiből eredt (nettó) pénztári eredményekről; C. II.) kimutatás a hitelműveleti-, vagyoncserét képező- és egyéb, nem valódi (nettó) bevételek, illetőleg kiadások pénztári eredményéről; D) kimutatás az évről-évre kitüntetett vagyon gyarapodásról, illetőleg fogyatkozásról; E) kimutatás az államvagyon álladékáról 1868-ik év kezdetén, illetőleg 1877-ik év végével; F) kimutatás a vasut-kamat-biztositási előlegek czímén elszámolt összegekről és azokra befolyt téritményekről. Azon megjegyzések, melyek e táblázatok szerkezetének felvilágosítására vonatkoznak, az állami számvevőszék elnökének előbb emiitett átirata alapján, a következőkbe foglalhatók össze: Az eredmények összehasonlítása czéljából az állami számvevőszék is czélszertínek látta és elfogadta azon elvet, hogy az eredmények, az 1877. évre készült utolsó állami zárszámadás berendezéséhez képest, egyenlő alapra fektettessenek és egymásmellé csoportosítva legyenek kitüntetve, — (de hogy ezen czél elérhető legyen, mulhatlanul el kellett térni azon évről évre