Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 97 szükségesnek már azért sem mutatkozik, mert a tervezet második részében leend helye azon esetek megállapításának, melyekben a felmerült költségek nem a tömeget, hanem az egyes vagy az összes hitelezőket terhelik. így pl. meg kellend állapitani, hogy mig a hitelezők összehívásával járó költségeket a tömeg viseli, a bejelentéssel összekötött költségek az illető hitelezőket terhelik; hogy azon költségek, melyek a hitelezőknek a bejelentés elmulasztása miatt szükségessé vált összehívásából erednek, azon hitelezőket terhelik, kik az újólagos összehívást szükségessé tették; hogy azon perek költségeit, melyekben a tömeggondnok is részt vesz, a tömeg köteles viselni, hogy a visszakövetelési jog érvényesítésére irányzott per költségei, a perrendtartás általános szabályai szerint, a vesztes fél terhére esnek. Ez okból a 48. §. 3. pontja a felszámítással és megállapítással járó költségek általános felemlítése mellett arra szorítkozik, hogy a lehető kivételekre utal; jelezni kívánván ez által, hogy a sumtus proeessus nem minden esetben és nem feltétlenül esnek a tömeg terhére; d) a tömeget terhelő s a csőd tartama alatt lejáró adókat és közterheket, melyek alatt egyrészről a közadós személyes adója nem érthető, de melyek másrészről az állami és községi adóknak, továbbá a közterheknek mindazon nemeire kiterjednek, melyek a tömeget képező ingatlanokat terhelik, s a csőd tartama alatt esedékesek lesznek. Az adók és közterhek szorosan véve költségeknek nem tekinthetők, s inkább a tartozások jellegével birnak; mindazonáltal a dolog lényegére nézve teljesen közönyös az, hogy melyik cathegoriába soroztatnak; s a különbség e tekintetben mindössze az 50. §. intézkedésénél mutatkozik, mely szerint a tartozások a költségeket megelőzik. E körülmény azonban az adóknak és közterheknek a tömeg tartozásai közé leendő felvételét azért nem igazolhatná, mert a csőd tartama alatt lejáró adók és közterhek előleges kifizetése mellett semmi esetben sem szólnak azon indokok, melyek a tömeg tartozásainak elsőséget vindicálnak, s az 50. §. indokolásában részletesen kifejtetni fognak; e) a csődnyitás után teljes szegénységben elhalt közadósnak legszükségesebb betegségi és temetési költségeit, melyeknek a tömeg költségei közé sorozását inkább humanisticus, mint jogi okok igazolhatják. 2. A tömeg tartozásai, miként már kiemeltetett, bizonyos tekintetben hasonlag a tömeg költségei közé sorozhatok ugyan, de ezektől lényegesen különböznek, a mennyiben az előbbiek mindig egy, a hitelezők összességét kötelező obligaáot tételeznek fel. Azok, kiknek a tömeg ily módon kötelezve van, s kik a tömeg hitelezőinek tekinthetők, sem a csődhitelezőkkel, sem egymással közösségben nem állanak, a creditorum universitas-hoz nem tartoznak. Ebből folyólag a tömeg hitelezői, kiket jogaik érvényesitésében a csődeljárás nem gátolhat és nem korlátozhat, annak befejezését bevárni nem tartoznak; s mert követeléseik nemcsak a tömeget, hanem a csődhitelezőket is terhelik, kielégittetésüket minden más hitelező előtt igényelhetik. A javaslat ép úgy, mint az újabb törvények, a csődtömeg képviselőjének bizonyos jogkört ád, melyen belől ez a tömeg érdekében kötelezettségeket vállalhat, és pedig vagy bizonyos cselekmények által, vagy bizonyos jogügyletek megkötésével; az egyik esetben úgy, mint a másikban a keletkezett kötelezettség a közadós összes vagyonát terheli, az mint a tömeg tartozása jelenkezik, tehát minden más hitelezőt megelőzőleg elégítendő ki; magától értetvén, hogy a tömeggondnok által elvállalt kötelezettség a csődtömeget csak az esetben terhelendi, ha a tömeggondnok a törvény által kijelölt, vagy a hitelezők által engedett jogosítvány körét túl nem lépi. A tömeg tartozásának tekinti továbbá a 49. §. 2. pontja a közadós ügyleteiből eredő igényeket, a mennyiben a tömeg az ügylet teljesítését követeli, vagy a mennyiben a teljesítésnek a csődnyitás után kell történni. A javaslat 18., 20, 22. és 24. §§. a tömeggondnokot feljogosítják arra, hogy az a közadós által kötött ügyletekbe beléphessen. Ha a tömeggondnok e joggal élve, az ügyletet átveszi, ezzel együtt átveszi azon kötelezettség teljesítését is, melyet az átvett ügylet a közadós ellenében megállapított, tekintet nélkül arra, hogy az ügylet volt-e már teljesítve vagy sem. Igaz, hogy a csődnyitás ténye a közadós kötelezettségeit rendszerint megszünteti, KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. X. KÖTET. 13