Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-357. Törvényjavaslat a kir. József-műegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő államépületekről és az erre megkivántató költségek fedezéséről

357. szám 371 Melléklet a 357. számú irományhoz. Indokolás, „a kir. József-műegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő állami épületekről és az erre megkivántató költségek fedezéséről" szóló törvényjavaslathoz, A kir. József-műegyetem, mint tudva van, jelenleg bérházban (a csillag- és kétnyúlutczák sarkán levő Nagel-házban) van 47.960 frt évi bér mellett elhelyezve. Daczára e tetemes házbérnek az intézet jelenlegi elhelyezése, a mellett, hogy az csak ideiglenes, nem is felel meg az intézet s általában a tudomány igényeinek és czéljainak. Minél inkább át legyünk hatva a technikai felsőbb oktatásnak hazánkban kiváló fontossága érzetétől: annál szükségesebbnek tűnik föl, egyetlen felsőbb (egyetemi rangú) technikai intézetünknek végleges és állandó olyatén elhelyezése, mely általában a tudomány mai követelményeinek, s ezen intézetünk terjedelmének, minden tekintetben megfeleljen. A műegyetem részére állandó épület emelése a múzeum - körúti Kunewalder-ház (a mai állatgyógyintézet) helyére terveztetvén, 1878-ban a képviselőház pénzügyi bizottsága e tervhez azért nem járult, mert egyfelől az állatgyógyintézetnek onnan kimozditását, egyelőre legalább még nem tartotta czél- és időszerűnek, s másfelől, mert tervezetileg nem volt kimutatva, hogy a felállítani szándékolt épület, a jelenleg fizetett 47,960 forint házbérnek mint kamatnak megfelelő tőke erején, és igy az ország újabb megterheltetése nélkül, a tanügyi czéloknak megfelelőleg létesíthető volna. Az első indokkal szemben tehát a Kunewalder házon kivül más telek is számba vétetett; és pedig miután a műegyetemnek a város valamely messze künn eső szélső pontjára helyezése ellen a műegyetem tanácsa a leghatározottabban és indokoltan kérelmezett, közelben pedig sem üres telek, sem átalakítható alkalmas épület megvételre nem kínálkozott, e végből a fővámpalota melletti sóházi sarok-telek vétetett tekintetbe, mely a kincstár tulajdona, s 1632.8oD° területtel, czélszerű beépítés mellett szintén elégségesnek mutatkoznék a műegyetem elhelyezésére. Másrészt azonban a Kunewalder-telek e czélra leendő felhasználásának terve sem ejtetett el. A második, a pénzügyi indokkal szemben, az e részben folytatott enquettetanácskozások után, Steindl Imre műegyetemi tanár és műépítész bízatott meg a részletes tervek és költségvetések elkészítésével és bemutatásával oly feltétel alatt, hogy azok a kívánt pénzügyi tekintetnek megfelelők legyenek s azon legföljebb annyival terjedjenek túl, hogy a túlterjedés, a műegyetem Pesten leendő építése esetére még Pest sz. kir. városa által 1871. évi 4,7* \