Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.
Irományszámok - 1878-349. Jelentés, a 6% magyar aranyjáradék-kötvények kibocstásáról és értékesitéséről és az I. és II. kibocsátású 6% kincstári utalványok beváltásáról
349. szára. 315 349. számJelentés, a 6°| 0 magyar aranyjáradék-kötvények kibocsátásáról és értékesítéséről és az I. és II. kibocsátású 6°] 0 kincstári utalványok beváltásáról. A 1876. évi I., az 1877. évi IX. és az 1879. évi II. törvényczikkek kötelességévé teszik a pénzügyministernek, hogy az ezen törvényczikkekben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 6% aranyjáradék-kötvények értékesítéséről, az illető míveletek végrehajtása és teljes befejezése után az országgyűlésnek jelentést tegyen; az 1877. évi IX. törvényczikk 3. §-a azt is rendeli, hogy az ezen törvény alapján felveendő járadék-kölcsön kibocsátási feltételei a hitelművelet keresztülvitele és teljes befejezése után, a pénzügyminister jelentése alapján, utólag törvénybe iktattassanak. Ezen törvények szószerinti értelmében tehát az aranyjáradék-kibocsátás a különféle törvényeknek megfelelő külön hitelmíveletekre volna osztandó és mindegyikről külön jelentés teendő; ez azonban gyakorlatilag kivihetetlennek mutatkozik, mert a magyar aranyjáradéknak négy évi időszakra terjedő kibocsátása, már a dolog természete szerint s különösen tekintettel arra, hogy a mindkét kibocsátású 6% kincstári utalványok visszaváltására foganatositott járadék-értékesitések az állam egyéb szükségleteinek fedezésére megkívántatott pénzösszegek beszerzésére szánt járadékeladásokkal mindenkor párhuzamosan eszközöltettek, tényleg oly annyira egybefolyó, egységes hitelműveletet képez, hogy annak egyes részekre való szétválasztása csak az áttekintés rovására történhetnék és az egész míveletről adandó felvilágosítást zavarná, a mennyiben az az értékesítési számadás némely tényezőjének képzeleti alapon való megosztása nélkül nem eszközöltethetnék. De kívánatos, nézetem szerint, hogy az egész járadék-kibocsátási míveletről és a kincstári utalványok beváltásáról szóló jelentés egybefoglaltassék, már azért is, mert az ország pénzügyi helyzetének alapos megítélésére mellőzhetlenül szükséges, hogy ezen nagy terjedelmű, s az utolsó négy évben az ország pénzügyi politikájára döntő befolyást gyakorló kétrendbeli hitelmívelet végrehajtásáról teljes áttekintést nyerjenek,' csak igy levén lehetséges megismernünk azon áldozatok terhét, melyeket a 153 millió forint lebegő adósság [nyomasztó hatása alatt válságossá alakult pénzügyi helyzetből való kibontakozás az országtól követelt. Ez idő szerint az egész míveletről a végjelentés természetesen még meg nem tehető, mivel egyrészt az 1877. évi IX. t. ez. alapján felvett járadék-kölcsön kibocsátási feltételeinek 40*
