Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.
Irományszámok - 1878-341. Törvényjavaslat a Bosnia és Herczegovinával való vámegyesület létesitéséről
286 341. szám. Ezen adatok kiegészítéséül szolgálhatnak azon forgalmi adatok, a melyek a Bosnia ég Herczegovinával szemben fekvő' magyarországi vámhivatalok forgalmát feltüntetik, és a melyek a jelen előterjesztéshez csatoltatnak. Ha igy érdekeink kívánják azt, hogy árúinkkal lehetőleg vámok fizetése nélkül juthassunk az elfoglalt országokba, ezen utóbbiaknak közgazdasága is nagy előnyt találna abban, ha ismét az onnan kivitelre kerülő árúczikkek hozzánk lehetőleg könnyebben, vámok fizetése nélkül Tolnának hozhatók. A földrajzi fekvés és másrészt természetes viszonyok ép ugy, mint művelődési állapot különböző volta Bosniát és Herczegovinát arra utalják, hogy termékeinek legaagyobb részét csak az osztrák-magyar monarchiába, vagy azon keresztül vigye ki. Ezen kivitelnél a termények egy része (jelesül a fa, gabonanemüek, len, kender stb.) már most is általános vámtarifánk értelmében vámmentesen jöhet be, de más nevezetesebb kiviteli czikkek, jelesül az állatok és az aszalt szilva vámok alá esik. Ezen országoknak az osztrák-magyar monarchia felé irányuló forgalma ép ugy, mint kereskedésünknek ezen országokba való törekvése egységes forgalmi területnek iétesitését, illetőleg a köztünk fennálló határ vám vonalnak megszüntetését és a teljesen szabad forgalomnak létrehozatalát teszi indokolttá. Ha még tekintetbe vétetik azon jótékony hatás, melyet mind közgazdasági téren, mind főkép mívelődési téren egy a míveltség magasabb fokán álló ország szabad forgalma egy alacsonyabb míveltségü nép kebelében létesít, — ha figyelembe vétetik, hogy politikai tekintetben is, Bosnia és Herczegovinának biztos és erélyes kormányzata mennyire gyámolittatik a szabad forgalom által minden téren fejlesztett haladás által: — ugy Bosniának és Herczegovinának a közös vámterületbe vonása közgazdaságilag igazolt törekvésnek fog feltűnni. Az osztrák-magyar általános vámterület szempontjából, az emiitett országoknak a vámterületbe való feltétele pénzügyileg sem mondható hátrányosnak. Nem tekinthető hátrányosnak a vámjövedelem szempontjából, minthogy Bosnia és Herczegovina az általános vámterületbe csakis aszalt szilvát és állatokat hoz be, a mely u án vám jár; a többi czikkek már most is vámmentesek. A vámjövedelem, a melyet Bosnia és Herczegovinával szemben fekvő magyar vámhivatalok feltüntetnek, az utolsó öt év átlaga szerint 192,000 forint; ugyanis a vámjövedelem tetU 187á-ik évben 151.456 forintot 1875-ik > 256,679 » 1876-ik > 240,978 > 1877-ik » 154,657 > 1878-ik > ........ 160,054 » Ezzel szemben azonban Bosznia és Herczegovinának a vámterületbe felvétele által a vámjövedékeí illetőleg az az előny kínálkozik, hogy a határőrizet könnyebbé és egyszerűbbé válik. A magyar korona területén, jelesül a Száva mentén végig nyúló határvámvonal 605 kii. .hosszában épugy, mint Dalmátiának 300 kilométerre terjedő vámvonala nehezen őrizhető határ. Ezen 905 kilométerre terjedő vámhatár helyett a megnagyobbított vámterületen összesen csak 470 kilométer (ugyanis Szerbia felé 230 kii., Törökország felé 96 kii. és Montenegró felé 144 kilométer) vámhatár lesz, és ez is oly természetű, hogy őrzése általában könnyű, s az onnan jövő csekély forgalom mellett nem költséges. Végül figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy a határvámvonalnak az emiitett járatlan vidékekbe való áthelyezése, s még inkább a Száva mentében eddig fennállt határvonal megszüntetése következtében elhárittatik az a hátrány, a melyet eddig a kincstár a só- és dohány-, ugy nemkülönben az adóvisszatérités alá eső tárgyak, különösen a czukor- és szesznek becsempószete folytán eddig szenvedett.
