Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-338. A honositási bizottság jelentése, „a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló törvényjavaslatról

278 338. szám. A 30. §-nak azon intézkedése, melyszerint állampolgárságát elveszti azon távollevő, a ki a kormány tetszésétől függő hírlapi visszahívásra haza nem jön, az egyéni szabadság rovására, még pedig szükség nélkül, túlságos hatalmat adna a kormány kezébe. A hirlapi idézés módja azonkivül czélszerűtlen is, mert ahhoz, hogy külföldön tartózkodó magyar állampolgár a hivatalos lapot olvassa-e vagy sem, joghátrányt kötni nem lehet. Ép oly sérelmes a 32. §. is, mert ez által — ha elfogadtatnék — például sok ezerre menő székely honfitársunk, — a ki kereset végett a Duna-fejedelemségekben és egyéb keleti országokban tartózkodik, a magyar állam kötelékéből könnyen kirekesztetnék. Népesedési viszonyaink nem olyanok, hogy úgy intézkedjünk, miszerint azon magyar állampolgár, aki 10 évig távol volt, esetleg csak mint idegen térhessen vissza. Ez indokolható talán oly álladalomban a hol (mint például Németországban) túlnépesedés forog fenn — ámbátor Anglia, daczára túlnépesedésének sem foszt meg senkit angol honosságától; — de nem volna helyén a magyar államban, a hol minden egyes állampolgárnak kiküszöbölése veszteségnek tartható. A 32. §. intézkedése nem fogadható el még azért sem, mert ez nem csak magát a távollevő állampolgárt, de annak vele lévő családját is sújtja. így például, ha távollévő magyar állampolgár külföldön megnősül és gyermekei vannak, ez utóbbiak a törvényjavaslat értelmében egyelőre ott kint is magyar állampolgárok ugyan, ha azonban a családfő 10 évi távolléte bekövetkezik, a magyar állam a családfővel együtt egyszersmind elveszti a nőt és annak gyermekeit is. A 32. §. végre — ha elfogadtatnék — azt eredményezné, hogy az, a ki 10 évi távollét által elvesztette magyar állampolgárságát, de nem akar más állam tagjává lenni, egyetlenegy államnak sem lenne honosa s az egész világon idegen volna, mely lehetőségnek pedig egy magyar állampolgár ki nem teendő. Alólirottak kérik ennél fogva a t. házat, hogy a fent indokolt módosításokat kegye* figyelemben részesíteni méltóztassék. Budapesten, 1879. évi október hó 24-én. Veszter Imre s. k, a kisebbségi vélemény előadója. Scitovszky János s. k.