Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-330. Törvényjavaslat, a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott ujonczjutalék mennyiségének, az 1889-ik év végéig való megállapitása tárgyában

244 330. szám. Az ezen adatok alapján tett összehasonlítás eredményéből az tűnik ki, hogy a magyarosztrák monarchiának hadiereje nemcsak Német-, Franczia- és Oroszország hadierejénél kisebb, hanem azt még Olaszország is elérte, a melynek katonai kiképzésben részesített „TerritorialMiliz"-e a mi póttartalékunkkal legalább is egyenlő értékű. S ezen nem kedvező arány idővel még nőni fog, és pedig azon mértékben fog nőni, a melyben a többi államok, hadiszervezetük megalkotásának befejezéséhez közelednek. Mindezeknél fogva kötelességének tartja a kormány azon kijelentést tenni, hogy: bármennyire óhajtotta volna is a hadügyi budget czímén a nemzetre nehezedő súlyos terheket könnyíteni, a hadi létszámnak 800,000 főben való megállapítását egyfelől a monarchia földrajzi fekvésére és hatalmi állására való figyelemmel, másfelől és kiváltképen azon okból tartotta szükségesnek javaslatba hozni, mivel a monarchia biztosságáért, és azért, hogy a monarchia érdekeit, szükség esetében, a kellő erővel is képes legyen megvédeni és érvényesíteni a többi európai államok hadi erejével szemben, csak így képes elvállalni a reá háramló nagy felelősséget. Ezen létszámnak újabban Hz évre való megállapítását pedig azon katonai szempontok igénylik, a melyekkel nem véli a kormány összeegyeztethetőnek, hogy az egész beosztásnak és kiképzési rendszernek alapját képező, és igy a fegyveres erő fejlődési képessége tekintetéből bizonyos állandóságot igénylő hadi létszám, ennél rövidebb időköz alatt is, az, az ingatagság és változás esélyének legyen kitéve. Továbbá a magyar korona országaira ezen 800 ezer főnyi létszámból eső összes újonczjutalék, a határőrvidéki területek időnként eszközlött polgáriasitása folytán, legközelebb az 1873. évi XXXVII. törvényczikknél fogva 342,988 főben állapíttatván meg; s ezzel szemben a monarchia másik államának összes újonczjutaléka 457,012 főre terjedő lévén: ezen újonczjutalékok mennyisége, a mely csakis az újabb népszámlálás eredményéhez képest eshetik változás alá, továbbra is fenn volt tartandó. Azon körülménynek indokolásául pedig, miért állítandó ki a monarchia két államából a 800,000 főnyi hadi létszám biztosítása végett 80,000 főnyi újoncz helyett, a 10 év alatt évenként 95,474 újoncz, újabban is idecsatolom azon számítást, illetőleg kimutatást, a mely ezen évenkinti líjonczjutaléknak megállapításánál, már az 1869. évben alapul vétetett föl. Arra nézve, hogy a 800,000 főnyi hadi létszám eléressék, illetőleg fentartassék, okvetlenül tekintetbe kell vennünk az ezen létszámban időnként beálló természetes és esetleges fogyatékokat. S ezen évenkinti fogyatékok, huzamosabb évek alatt szerzett tapasztalások szerint, legalább négy százalékra számithatók. A négy százaléknyi évi fogyatéknak az évenkinti jutalékokból évről évre való levonása után pedig, a mint a mellékelt kimutatásból látható, evenkint nem kevesebb, mint 95,474 ujoncz, és az ennek tizedrészét képező 9547 póttartalékos állítandó ki, hogy a 800,000 főnyi létszám a 10 év végével el legyen érhető. Ezen évenkinti jutalékok azután a monarchia két állama között, a legközelebbi népszámlálások alapján megállapított népesség arányához képest osztatván fel: a magyar korona országaiból kiállítandó újonczjutalék, a határőrvidéki területek befoglalásával, evenkint 40,933 ujonczra, és az ennek tizedrészét képező 4093 póttartalékosra terjed, mig a monarchia másik államából evenkint 54,541 ujoncz és 5454 póttartalékos állítandó ki.