Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-323. Törvényjavaslat a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről

323. szám. m® ják, hogy a magyar korona országai területén valamely község kötelékébe felvétettek, vagy ez nekik kilátásba helyeztetett s felmentvék a 8. §. többi kellékeinek kimutatásától. 3. Azokra nézve, a kik hatósági határozat vagy törvényesités által vesztették el magyar honosságukat, ha visszahonositásért folyamodnak, a törvényjavaslat a honosítási szabályok alól kivételt nem tesz. Ezen három osztály, a melybe a visszhonositandók soroztainak, illetőleg a különböző elbánás, a melyben a három osztálybeliek részesittetnek, indokát leli azon különböző módban, melyen az illetők magyar állampolgárságukat elvesztették. Legnagyobb figyelmet érdemelnek azok, a kik nem maguk akarata, hanem más személyek cselekedetei folytán vesztették el honosságukat. Ilyenek a II. osztálybeliek. Figyelmet érdemelnek azok is, a kik vagy a törvény szabályai szerint költöztek ki, vagy csupán mulasztás (távollétei) által vesztették el magyar állampolgárságukat. Nem érdemel kivételes figyelmet, a ki állampolgári kötelességét oly mérvben megsértette, hogy hatósági határozattal kellett a magyar állampolgárok közül kizárni, s nincs indokolva a kivétel arra nézve, a ki törvényesités által vesztette el magyar állampolgárságát, mert ez olyannak tekintendő, mint a ki leszármazásánál fogva külföldi. A 44-48. §§. a zárhatározatokat tartalmazzák. A 44. §. a honosításokról és az elbocsátásokról jegyzéket vezetni rendel, a világlatban tartás czéljából. A 45. §. kimondja, hogy azon illetékeken fölül, melyek a honosítási kérvények után (1 ívtől 2 frt) és a kivándorlási folyamodványok után (ivenkint 50 kr.) a bélyeg- és illetéktörvények és szabályok értelmében fizetendők, a honosításért és az elbocsátásért semmi díj vagy illeték nem jár. Nem áll ugyanis érdekünkben a bevándorlást díjszedéssel nehezíteni, a kivándorlásért pedig személyes dijat ma már egy művelt államban sem szednek. A 46. §. kivételt tesz a törvény alól azon államokra nézve, a melyekkel e tárgyban szerződések köttettek, a mennyiben ezek a jelen szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyen eltérő rendelkezést tartalmaz például az észak-amerikai Egyesült-Államokkal 1870. szeptember 20-án a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása tárgyában kötött, s az 1871 : XLIII. t. czikkbe foglalt szerződés I. czikke, mely a jelen törvényjavaslat 37-ik §-ával ellenkezőleg, azt rendeli: hogy azon magyar állampolgár, a ki 5 évig az Egyesült-Államokban tartózkodott, s az Egyesült-Államok honosított polgárává lett, a magyar kormány által amerikai polgárnak fog tekintetni. A jövőre kötendő szerződések különben is a törvénybe iktatandók levén, s az újabb törvény a régibbet módosítván, a 46. §-ban kimondott azon további szabály, hogy azon szerződések is kivételt fognak a jelen törvény alól megállapítani, a melyek ez után fognak köttetni, a mennyiben eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, csupán csak azért találtatott hangsúly ózandó nak, nehogy a törvény tévesen oly irányban magyaráztassék, mintha jövőre ettől eltérő szerződés köthető nem lenne. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. IX. KÖTET. 29