Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-315. 1879. évi XXXVIII. törvényczikk a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről

315. szám. 163 5) az építési alapnak részint kincstári sinek szállításából, részint pedig az építési és felszerelési szerződések és okiratok után járó bélyeg és illetékekből eredő, s összesen 488,286 frt 697* krban egyezségileg megállapított tartozását az ezen összeg után az 1873. évi július 6-án kelt egyezség alapján felszámitható késedelmi kamatokkal együtt, jelen kölcsön értékesítése után azonnal a magyar államkincstárba befizetni, különben a társulatnak kijáró állami biztosítási előlegek mindaddig vissza fogván tartatni, míg a fentebbi összegekre nézve az államkincstár kielégítést nem nyerend. Azon esetre pedig, ha a jelen kölcsön értékesítése 1876. év végéig bármi oknál fogva eszközölhető nem lenié, a kormány fentartja magának a fentebbi tartozásnak megfelelő számú kölcsön-czímleteket, és pedig azon árfolyam mellett, melyszerint az 1. §-ban emiitett külön biztosítás számíttatott, a társulattól bármikor bekövetelni s azt a fentebbi tartozás kiegyenlítéséig akár zálogban tartani, akár pedig a társulat terhére és veszélyére önhatalmúlag értékesítve, ezen tartozás törlesztésére fordítani, mely felhívásnak a társulat engedelmeskedni köteles. Önként értetik egyébiránt, hogy a társulatnak azon, az 1867. évi június hó 22-iki pótegyezmény 10. czikkelyében gyökerező kötelezettsége, miszerint az építési ügyletből származó bélyegdíjak és illetékeknek a fentebbi b) pont alatt számba nem vett részét az államkincstárnak az üzleti számla terhére szintén mégtériteni tartozik érintetlenül, marad. 8. §. A társulat kijelenti, hogy a jelen szerződés által a vasút építéséből akár a magyar, akár az osztrák kormány ellen netán támasztható, bármi néven nevezhető igényei teljes kielégítést nyertek; s hogy ugy az ezen ügyletekből, mint a kormány s társulat, illetőleg vállalkozói közt létezett anyag-szállitási szerződésekből eredhetett minden kártalanítási igényekről végképen lemond, biztosítván a kormányt, hogy sem maga, sem harmadik személyek ezen ügyletekből folyható kártalanítási igényeket az államkincstár ellen támasztani nem fognak, s magára vállalja az e részben harmadik személyek által esetleg netán mégis támasztható kártalanításokra nézve a szavatosságot és teljes jótállást. 9. §. Jelen szerződés a társulatra nézve azonnal érvénybe lép, mihelyt ezt a legközelebb összehívandó közgyűlés helybenhagyta, a kormányra nézve pedig akkor, ha az e részben legközelebb benyújtandó törvényjavaslat törvényerőre emelkedett. Kölcsönösen megállapíttatik, hogy a mennyiben a társulati közgyűlés, vagy a törvényhozás ezen szerződést meg nem erősítené, egyik fél sem lesz jogosítva, a szerződésből valamely jog vagy követelés elismerésére következtetést venni, és egyátalában e szerződést követeléseinek alapjául venni. 10. §. Ezen szerződés két eredeti bélyegmentes példányban állíttatik ki, melyek egyike » kormány, másika a társulat kezeiben marad Kelt Budapesten, 1876. évi ápril hó 8-án Péchy Tamás $. k., Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút: kömiunka és közlekedési m. kir. ministtr. Afibly S. k. MdtstVB S. k. Széli Kálmán s. k., (P. H.) m. kir. pénxugyminister.