Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról
247. szám. 85 Ezen követelés hosszas és beható tárgyalásokra szolgáltatott alapot. A kassa-oderbergi vasút igazgató tanácsa szakközegeinek és jogtanácsosának beható tanulmányozása és kitűnő becsű véleményezése után egy külön kiküldött bizottság által mind az egyes követelések jogi természete, mind a számszerű megállapitás szempontjából szigorú vizsgálat alá vette az egyes tételeket, s az építési vállalattal folytatott huzamos tárgyalások után helyesebbnek vélvén a barátságos kiegyezést, egy kétes kimenetelű pernél, és pedig annál inkább, mert egyes követeléseket a maga részéről is alaposoknak ismert el, bejelentette a kormánynak, miszerint az épitési vállalattal — fenttarlva az államkincstár ellen való visszkereseti jogot — 4.600,000 frtnyi átalányösszeg fizetéséiben kiegyezett, s ezen egyezségnek — az épitési vállalattal létrejött megállapodáshoz képest —- a legközelebb tartandó közgyűlésen helybenhagyását fogja indítványozni. E közgyűlési határozat 1873. június 29-én jött létre. E határozat felhatalmazza az igazgató-tanácsot, hogy a társulat jogának az államkincstár ellenében való fentartása mellett, az épitési fővállalattal egyezségre lépjen, melynek értelmében a fővállalat egy részleges számitások alapján mindkét oldalról egyezségileg megállapított 4.600,000 frt általános kárpótlási összegért minden igényeiről, melyeket a vasút épitése és felszerelése alkalmából szenvedett károk és teljesített munkatöbbletek czímén támaszthatna, lemond; — illetve, a mennyiben igénye az államkincstár ellenében állana fenn, azt teljes összegben a társaságnak engedményezi. Ezen határozatot, miután azt a részvényesek csupán az államkincstár elleni visszkereseti jog fen tartásával, sóját kárukra és veszélyükre hozták; e tekintetben pedig szabad elhatározásuk, illetőleg, az elsőbbségi kötvények által igénybe nem vett biztosítási összeggel való szabad rendelkezésük korlátozására* az alapszabályok alapot nem nyújtanak, a kormány oly fentartással vette tudomásul, hogy arra nézve, vájjon egyáltalában, s ha igen, mennyiben lesz a kérdéses kárpótlási összegre a kormány részéről — az igazgató-tanácsnak e részben tárgyalás alatt álló előterjesztése alapján külön biztosítás nyújtható, a kormány később fog határozni. Hogy ezen határozat ellen a jelenlevő kormánybiztos nem tiltakozott: az a fentebbiek után egészen természetes, miután sem az alapszabályok, sem a kereskedelmi törvénykönyv rendelkezései ily tiltakozásra a kormányt fel nem jogosították; sőt ezen tiltakozás gyakorlati eredménye úgyis csak a kormányhoz való felterjesztés lett volna, a mely igy is kimondatott ugyanezen határozatban magában. Hogy tehát a társulatnak az elsőbbségi kötvények által igénybe nem vett biztosítási összeggel saját veszélyére és felelősségére joga volt rendelkezni; s ezek szerint joga volt az 1873. június 29-iki közgyűlési határozatot is meghozni, a mint ez később törvénykezési utón is konstatálva lett: a felett nem lehet semmi kétség. A mint nem lehet másfelől semmi kétség az iránt sem, hogy az épitési vállalatnak egyáltalában volt joga a társulat, s közvetve az államkincstár ellen követelésekkel lépni fel. Az 1869. ápril 21-én felvett jegyzőkönyv részletezte az épitési feltételeket; azonban ezekben a később kérdésessé vált pontokra nézve egyátalán nem találunk intézkedést; sőt a kassai pályaudvarra nézve egyenes ellentétét annak, a mi később elrendeltetett; a töltésekre és csuszamlásokra nézve pedig annak határozott kimondását, hogy azok, a mennyiben a felülvizsgálatnál nem kifogásoltattak, az épitési vállalat felelőssége alól határozottan ki vannak zárva, úgyszintén minden kár és fogyatkozás azon épitési tárgyaknál, melyek azoknak ha?3ználata, vagy oly okok folytán származtak, melyek a vállalkozók hibájául nem róhatók fel. Igaz, hogy nemcsak ezen szerződésben, de az ezt megelőző egyezményekben is találunk több alkalommal oly kifejezésekre, miszerint a kassa-oderbergi vaspályának a tervek és 5*