Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-285. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése,”a kisbirtokosok országos földhitelintézetről” szóló törvényjavaslatról

285. szám. 301 gondoskodni, hogy ez egyletek annak biztos és hasznos közegeivé legyenek. Szükséges tehát a solidaritásnak korlátokat szabni, de elkerül hetién az előleg-egyletek hitelképessége és a központi intézet biztos, vidéki működése érdekében, a solidaritás egy bizonyos fokának érvényesítése. Ezért szükségesnek tartjuk kimondatni, hogy az egyetemleges felelősség csak az előlegegyletnek központi alapítványára, az egylet által a központból közvetített kölcsönökre, ennek a központ iránti tartozásaira terjedjen ki, még pedig ebben az egyes rendes egyleti tagok, az általuk aláirt üzletrész ötszöröse arányában részesüljenek. Pártfogó tagokra pedig, kik hitelt nem élveznek, a solidaritás ki ne terjedjen. Azonban egyszersmind ama nagy felelősség némi kárpótlásául azt is kimondatni kívánjuk, hogy az előleg-egyleteknél hitelt csak az egyleti rendes tagok nyerjenek. De egyszersmind az előleg-egyletek üzletkörében is bizonyos korlátokat kell tartani e tekintetben három főíontosságú szempontot kívánunk kiemelni. Először is: a személyes hitelt, az alapszabályokban megszabandó és az alaptőkéhez arányositott korlátok közé kell szoriíani; mert különben koczkázatnak lenne kitéve az egylet soliditása és a központ iránti megbízhatósága. Másodszor: takarékbetéteken és a központi intézettől kölcsönzött pénzen kivül, az előleg-egyletek idegen pénzt fel ne vehessenek; mire a tervezett alapszabály szintén kilátást nyújt, holott ez csak vészes speculatióra vezethet; pedig tőkegyűjtés és nem idegen tőkékkel speculatió, az előleg-egyletek czélja. Harmadszor: csak oly előleg-egylet kezdhessen önálló üzletkört, melyben az alapítók száma és az egyleti tagok betéte már bizonyos, az alapszabályokban meghatározandó arányt elért; mert ha a biztosítékul szolgáló kellő alaptőke nincs meg, és e nélkül idegen pénzek kezelésére jogosíttatnának fel az illető egyletek, ebből a legkönnyebben származhatnék válság. Mindezek csak eszmék, melyeknek concret kifejezést nem adhatánk azért, mert ez az alapszabályok részletes megállapításánál, a kormány és alapítók közös feladata lesz; de úgy hisszük, ezekben az eszmékben mégis meg vannak jelölve azon irányok és biztosítékok; melyek szerint a tervezett intézetet alakítani kivánnók, és a melyekhez csatoljuk nem csak soliditását és sikerének lényeges tényezőit, de egyszersmind azon feltételeket, melyektől felfüggesztjük lelkiismeretes tanácsunkat a tekintetben, hogy a törvényhozás azon kedvezményeket és előnyöket az intézetnek megadja, melyeket számára igénybe venni czélszerű, és melyeket ez esetben megadandóknak ! ártunk mi is. Minthogy pedig a kormány, illetőleg a pénzügyminister ur fenntebb elősorolt nézeteinket elfogadta, azon megnyugvással hozzuk ezt a t. ház tudomására, hogy azok az intézet alapszabály-tervezeténél érvényesítve is lesznek. Áttérve a törvényjavaslatra, abban az igazságügyi bizottság módosításait csekély bővítéssel alkalmaztuk, és új szövegében •/. alatt elfogadásra van szerencsénk ajánlani. Molnár György és Lukács Béla bizottsági tagok, az intézetre nézve külön nézeteiket külön terjesztik elő. Kelt Budapesten, 1879. május 29. Ordády Pál .?. h. Hegedű* Sándor s. k, <M Mlandi pmuügyi bfaottiág elnök*. »x Mlandó pinaügyi bnottoÁg dbadtyt*, «