Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról

26 247. szám. Ezeket kombinálva, elismerjük, hogy midőn a fentebbi kulcs szerint osztatik meg a kamatbiztositás; midőn a társulat pótköveteléseiből, a méltányossági szempontból megállapított 2.521,000 frtot a magyar állam egy maga veszi magára, újabb terhet vállalunk el, mely, minthogy a kárpótlási összeg fedezésére szükséges kölesönművelet kamatait aranyban biztosítjuk, az arany és ezüst közti árdifferentia változása mintegy 150—180 ezer forintnak felel meg, de a vonal gyorsan fejlődő forgalmát, melyet az ügyek rendezése még fejlesztend, nagy részben meg fogja könnyíteni ezt, de a bonyolult ügy végleges rendezése érdekében czélszerű ezzel a teherrel szemben tekintetbe venni azt, hogy a mostani helyzetnél kedvezőbb a megoldás ; hogy a kormány nyilatkozata szerint ez alku elhárításának egyetlen módja, a kassaoderbergi vasút megvétele, nem lenne lehetséges; hogy már az 1875: XLI. t.-czikk a kassa-oderbergi vasutat is azok között sorolja fel, melyekre nézve kimondja, hogy >az állam ellen támasztott kártalanítási követelések iránt a volt építési vállalkozókkal, illetőleg engedélyesekkel vagy utódaikkal tárgyalásokba bocsátkozván (a kormány) ha a követelések alaposaknak bizonyulnának s mint ilyenek az állam érdekében kiegyenlítést igényelnének« — a kormány azok iránt egyezséget kössön. Ez eset fenforgott a kassa-oderbergi vasútra nézve is; tehát: 2-or a törvényjavaslatnak fel kellene ölelni és a kamatbiztositással kapcsolatosan megoldani a kassa-oderbergi vasút pénzügyeit megzavaró kárpótlási kérdést is. A közlekedési bizottság jelentése részletesen ismerteti ez ügyet; pontről-pontra mutatja ki a tervváltoztatások és vis major azon eseteit, melyek az eredeti építési terven felül menő költségeket okoztak a vállalkozóknak, illetőleg társulatnak. A mennyiben pedig ezek egy része az állam intézkedéseivel vagy oly vis major eseteivel áll kapcsolatban, melyeket még az 1869. ápril 21-iki jegyzőkönyv szigorú kikötései, mellett sem lehet méltányosan, feltétlenül a vállalkozókra, illetőleg társulatra róni: ugy a méltányossági, mint az 1875: XLI. t.-czikkben kifejezett vasutrendezési és igy némileg helyes üzleti szempont érvényesült a kormány azon szerződésében, mely szerint a csaknem 4 ekkora kárpótlási követelésből a fentebb érintett 2.521,000 forintnyi összeget elvállalta; olyformán, hogy miután a társulat, a részvényeseknek biztosított kamat 1%-ról lemondott, az eddigi kamatbiztosiíék igy 2.214,812 forint 41 krajczárra (ezüstben) leszállittatott ugyan; de a társulat által építési tartozásai és tartalék szükségének fedezése czéljából felveendő 6.828,000 névértékű frtnyi arany kölcsön kamatbiztositását 346,618 forint 85 krnyi összegben a magyar állam vállalta el, épen a fentebb emiitett és concedált kárpótlási összeg kiegyenlítésére. Ebben a kamatbiztositásban van kifejezve egyfelől: a társulattal kötött kárpótlási szerződés eredménye; másfelől: az osztrák kormánynak, a fentebb emiitett 28,402 ezüst forint kamatbiztositási pótlék fejében, a magyar állam által nyújtott azon concessió, hogy az egész kártérítési alkut a maga terhére köti meg. E kártérítés jogi és méltányossági alapjait, a közlekedési bizottság jelentése után, a kormány által a ház irodájában letett okmányokból — magyarázni nem kívánjuk; a vasutak függő ügyeinek rendezésénél a magyar törvényhozást eddig is inkább vezette azon hitelünkre és forgalmi érdekeinkre való tekintet, hogy vasutaink csődbe ne jussanak, függő adósságait rendezni és a forgalomnak megfelelő felszereléssel magokat ellátni képesek legyenek; — mint a szoros jogi szempont. És ez érdeknek a kassa-oderbergi vasúttal kötött szerződés megfelel; melynek terhét a részvényesek és az állam arányosan viselik, mely a vasút függő ügyeit rendezi és a két állam ahoz való viszonyát végleg megállapítja. Egy nagy forgalmi, nemzetközi pályával szemben e tekintetek rábírhatják a magyar törvényhozást is, ez utolsó áldozat meghozatalára. — Végül: 3. a törvényjavaslat a kassa-oderbergi vasúttal egyesíti az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részét. E 77* mértföldnyi vonalnak vagy a kassa-oderbergi, vagy a tarnow-