Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról
247. szám. £5 247. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, , ? a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjestarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről" szóló törvényjavaslatról. Minthogy a törvényjavaslat és az abban foglalt három kérdés már a múlt országgyűlés végén képezte a pénzügyi bizottság tanácskozásainak, sőt véleményes jelentésének is tárgyát; minthogy a közlekedési bizottság •/• mellékelt terjedelmes, alapos jelentése részletes felvilágosításokat tartalmaz a kérdések előzményeire, a megoldási módozatok indokaira nézve: a pénzügyi bizottság ez alkalommal röviden indokolhatja erre vonatkozó nézeteit. Elfogadja a törvényjavaslat három czélját és ennek elérésére, a kormány által javasolt megoldási módozatokat, az egyes kérdésekre nézve, a következő okokból: 1-ör a törvényjavaslatban a kassa-oderbergi vasút irányában elvállalt kamatbiztositásnak, a monarchia két fele közti megosztása ugy történik, hogy a biztositási összegnek előleges fix felosztásával lőn a két fél területén levő forgalom hiányainak külön fedezése elhatározva; a mi külön számadások vezetésével, de, tagadhatlanul, Magyarországnak nagyobb megterheltetésével jár, mintha a magyar kormány eredeti állapotja, t. i. az egész vasút összes bevételeiből fenmaradt üzleti deficitből származó kamatbiztositási tehernek a két állam közt, a területeikenfutó pálya mértföld arányában való megosztása érvényesült volna. De a fentebbi megosztási kulcs hátrányát enyhiti az a korrektivum, hogy a központi igazgatósági költségek megosztásával nemcsak a pálya hossza, de a vonaikilométer-arány is számitásba vétetik; másodszor az, hogy a menet és vonatmozgósitási szolgálat költségeinél, valamint a kocsi-béreknek megosztásánál, nemcsak a forgalom, de a jövedelmezőség is az elszámolás alapjába bevonatik. Továbbá a magyar államnak igy keletkező terhét indirekté könnyebbiti az is, hogy a társulat nak építési veszteségek czímén (alább indokoltan) adandó kárpótlásban, az osztrák kormány, a mértföld arányos megosztásán felül, még 28,402 o. ért. ezüst forint kamatbiztositást vállal magára, 1872-ig visszamenőleg, — egészen az engedély idő lejártáig; mi az alku alapjában számított 69-2% árfolyam mellett, 500,000 frtnyi kárpótlási részesedésének felel meg; de kedvezőbb (pl. 75%-os) kibocsátás mellett, még nagyobb összeget képvisel. Minthogy pedig a tervezet kölcsönre nézve a 75%-os árfolyam van kilátásba helyezve, igy az osztrák kormány által elvállalt kamatbiztositás tényleg nagyobb összegnek felel meg. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. VIII. KÖTET. 4
