Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-273. 1879. évi XIX. törvényczikk a kisajátitásról Szeged sz. kir. város területén

274 273. szám. 6. §. Épület, vízmű, vagy a kisajátítandó földterületen fekvó egyéb tartozék nem részben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak. 7. §. A kisajátítási terv mely tervrajzból vagy térképből és az összeírásból áll: városrészenként, utczánként vagy kisebb részletenként készítendő el. 8. §. A kisajátítási terven az egyes birtokrészletek helyszinelési vagy helyrajzi számai világosan kitüntetendők. A birtokrészleteken fekvő épületek betűkkel, a szolgalmak pedig keresztalakú jegyekkel jelölendők meg. 9. §. A kisajátítási összeírásnak, a tervrajzzal összhangzásban kell lennie. Rovatai a következők: 1. sorszám; 2. a telekkönyvi tulajdonos neve; 3. helyszinelési vagy helyrajzi és föld-adókönyvi száma azon birtokrészletnek, a melyből a kisajátítás történik; 4. a városrész, utcza esetleg dűlő, a melyben az ingatlan fekszik; 5. az egész birtokrészletnek térfogata; 6. a kisajátítandó részletnek térfogata; 7. a kisajátítandó egyéb tárgyak leírása; 8. a kisajátítandó földterületnek és tartozékainak kisajátítási ára, tételenként és összesen; 9. észrevételek. Az összeírás végén, a kisajátítandó ingatlanra telekkönyvileg bekebelezett szolgalmak és a tulajdonra vonatkozó egyéb jogok, jegyzékbe iktatandók. 10. §. A kisajátítási összeírás egybeállításánál, a telekkönyvi hatóság közreműködni köteles. A kisajátító az egybeállítás megkezdése előtt, a szabályozási terv által érintett birtokrészletek helyszinelési számait kimutató beadványt a telekkönyvi hatósághoz tartozik benyújtani, mely ennek alapján az egyes telekjegyzőkönyvekben feljegyzését telek. rend. 161. §-a szerint eszközölteti. U. §• A kisajátítási terv megállapítására, valamint a kisajátítási ár egyesség utján való megállapítására, az illetékes hatóság eljáró bizottságot küld ki, melynek feladata, határozni mindazon igények és észrevételek felett, a melyeket a felek netalán támasztani, illetőleg tenni fognak. Ezen czélból az eljáró bizottság tárgyalási határnapot tűz ki, melyet megelőzőleg legalább nyolcz nappal a városi hatóságot értesiti, egyszersmind a kisajátítási tervrajzot és összeírást a városházán közszemlére kitéteti, erről az érdekelteket falragaszok utján és más alkalmas módon értesítteti és figyelmezteti, hogy a kisajátítási terv ellen netaláni észrevételeit írásban, vagy az e czélra nyitott jegyzőkönyvben, vagy a tárgyalási határnapon, a bizottság előtt szóval adják elő, ellenkező esetben az fog vélelmeztetni, hogy a nem nyilatkozó érdekelt a kisajátítási tervet a maga részéről elfogadta; továbbá figyelmezteti, hogy a kisajátítás meg-