Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-243. Belügyminister előterjesztése, az u. n. megyeház-alap hovaforditása iránt
16 243. szám. Ily helyzettel szemben a színházi országos alapban, a fennjelzett előre nem látható kedvezőtlen esélyek által megzavart egyensúlynak helyreállítására egyéb mód nem maradt fenn, minthogy a színházi alapnak a megyeház-alap irányábani tartozása el engedtessék. A megyeház-alap ezen követelésének törlése után, mint már fentebb megjegyeztem, még körülbelül 50,000 frtnyi összeg marad rendelkezésre, mely összeget a ministertanács a gyógyithatlan és közveszélyes elmebetegek részére felállítandó ápolda alapjának növelésére fordítani határozott. Ezen ápolda felállítása, mely a mutatkozó szükséghez képest 300 beteg számára van tervezve, az erről készitett tervek és költségelőirányzat szerint, a telek- és építkezéssel együtt, körülbelül 180,000 frtba fog kerülni. Minthogy azonban e czélra eddig csakis azon alap áll rendelkezésre, mely O császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb jóváhagyásával 1877. évben eszközölt VI. államsorsjáték tiszta jövedelméből befolyt, s mely jelenleg a kamatokkal együtt 120,000 frtnyi összeget tesz, ezen alapnak a fennjelzett módon leendő növelésével lehetővé tétetik az, hogy a czélba vett közintézet, a szenvedő emberiség javára mielőbb létesíttessék. Az itt előterjesztett kimerítő tényállás és indokok alapján ezen ügyet a magyar ministertanács folyó hó 3-án létrejött megállapodása értelmében szándékozom elintézni, mely szerint a megyeház alap eredeti tőkéje és annak 1867. év végéig terjedő kamatai, az illető megyék részére fog kiszolgáltatni, az 1868. óta felszaporodott kamatok egyik része a nemzeti szinbázi alapnak a megyeház alap irányában fennálló tartozása törlesztésére, másik része pedig a gyógyithatlan és közveszélyes elmebetegek részére felállítandó ápolda alapjának növelésére fog fordíttatni. A megyeház-alap jövő rendeltetésére vonatkozó fentebbi jelentésem mellett van szerencsém a t. képviselőháznak még a következőket előterjeszteni. A kezelésem alatt álló megyeház-alapban a Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó megyék tulajdonához tartozott megyei épületek darusításából és bérbeadásából az 1849. év után fennállott kormány idejében befolyt összegek nem foglaltatnak. A fennemlitett időben ugyanis nevezett megyék a volt szerb vajdaságot képezvén, az ezen területen eladott vagy bérbtadott megyei ingatlanok után befolyt pénzek, a Temesvárit létezett országos pénzalapba vételeztettek be, utóbb pedig az országos alappal együtt az állampénztárba olvasgattak be, hol azok jelenleg is léteznek Minthogy a szóban levő négy megye tulajdonát képezett épületek elárusitásából és bérbeadásából keletkezett pénzalap ugyanazon szempontok alá esik, melyek a megye-házalapra nézve fenforognak, s ennélfogva nemcsak a méltányosság, hanem a jogosság szempontjából is teljéién indokoltnak mutatkozik, miszerint a többször említett négy megye ingatlanaiból befolyt pénzalap, megfelelő kamataival együtt szintén az illető megyéknek kiszolgáltassák; ezen indokoknál fogva köztem és a pénzügyminister közt azon megállapodás jött létre, hogy a kérdéses pénzalap, mely 1864. évben 29,900 frtnyi összeget tett temesi földtehermentesitési kötvényekben, nemkülönben ezen alapnak 1865. évtől 1867. év végéig esedékes kamatai az ingó államvagyonból, az erre jogosított megyék részére kiszolgáltassanak s ekként ezen pénzalap is, mint megyei törzsvagyon, eredeti rendeltetésének visszaadassék. Kérem a tisztelt képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1879. évi május hó 12-én. Tisza Kálmán s. k. mint hdügyminister.
