Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-240. 1879. évi XVII. törvényczikk a Luiza-út megváltásáról

240. szám. 9 évben, az 5-ik 52,500 írtban megállapított részlet az 1881-ik évben és végre a 6-ik és utolsó 50,000 frtos részlet az 1882-ik év folyamában fog kifizettetni. 3. Ezen összegek a budapesti magy. kir. központi állampénztárnál fognak a társulat részére folyóvá tétetni s a társulatnak e czélra külön meghatalmazandó képviselőjének szabályszerűen bélyegzett s a magyar kir. közmunka- és közlekedési ministerium által láttamozandó nyugtáira kifizettetni. 4. A megváltási ár, illetőleg a részletfizetések után, a magy. kir. államkincstár kamatot vagy bármi néven nevezendő más járadékot a társulatnak fizetni nem köteles. 5. Az úttesthez nem tartozó épületek s azon telkek, melyekre ezek épitvék, vagy melyek mint kertek, rétek stb. az épületekhez tartoznak, a megváltás tárgyát nem képezik s ezek továbbra is a társulat tulajdonában s szabad rendelkezése alatt maradnak, csakhogy az azokhoz kötött s a szabadalom-levél által biztosított előjogok és egyéb előnyök nélkül. 6. A társulat ezennel határozottan és jogérvényesen kijelenti, hogy a fentebb megállapított, s a 2. pont alatt foglalt határozatok szerint kiszolgáltatandó 325,000 frtnyi összeggel, a Luiza-út megváltáfa, s illetve annak a m. kir. államkincstár tulajdonába átengedéséből folyólag teljesen és véglegesen kielégíttetik, s annálfogva határozottan lemond, a m. kir. államkincstár irányában, bármi más czímen netalán támasztható vagy támaszthatni vélt minden további igényeiről, s különösen a felén túli sérelem miatti jogáról is. 7. Miután a m. kir. államkincstár a társulatnak semminemű kötelezettségeit, adósságait magára nem vállalta, a társulat szavatosságot vállal, minden netáni követelésekért s igényekért, melyeket harmadik személyek a Luiza-útat illetőleg bármi czím alatt támaszthatnának; hasonlóképen magára vállalja a társulat, a társulati részvény-birtokosoknak és a társulatnál alkalmazott tisztviselőknek is teljes kielégittetését. 8. A szerződés tárgyát képező dolgoknak, a m. kir. államkincstár részére leendő tényleges átadása, a jelen szerződésnek a törvényhozás által leendő jóváhagyása után azonnal eszközöltetni fog. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy a Luiza-út fővonala az összes mellékvonalakkal és a rajta létező műtárgyakkal együtt, az átadás idejében leendő állapotban lesz átveendő. 9. A társulat kötelezvén magát, összes kő- és kavics-bányáinak, s kőlerakodó helyeinek a m. kir. államkincstár tulajdonába tehermentesen leendő átadására, egyszersmind kötelezi magát, az ezen ingatlanok megszerzésére vonatkozó összes okmányoknak, a m. kir. államkincstár részére leendő átadására, s egyúttal határozott beleegyezését nyilvánítja abba, hogy a most emiitett összes ingatlanok tulajdonjoga, a m. kir. államkincstár javára, minden további megkérdeztetése nélkül, telekkönyvileg bekebeleztessék, illetőleg az úttest bejegyeztessék. 10. A jelen szerződés kötésével, valamint a telekkönyvi bekebelezéssel és bejegyzéssel és egyáltalában az ezen szerződés végrehajtásával felmerülendő mindennemű bélyegilleték, s egyéb költségeket a társulat tartozik viselni, s azokat jogosítva van a m. kir. kincstár, a megváltási ár második részlétéből levonni. 11. A-szerződő felek közös egyetértéssel megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből felmerülhető mindazon peres kérdések eldöntésére, melyekben a kir. kincstár, mint felperes szerepel, a m. államkincstár szabad tetszése szerint választandó bármely bíróság, tehát esetleg bármely járásbíróság, a pernek az összegre való tekintet nélküli sommás eljárás útjáni letárgyalására is illetékes; ellenben a társulat által a m. kir. államkincstár ellen netán indítandó perek egyedül csak a m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága székhelyén létező bíróságok előtt és pedig az ügy minőségének megfelelő eljárás szerint döntendők el. KÉPVH. IB0MÁNY. 1878—81. VIII. KÖTET. 2