Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-254. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a vizszabályozási társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. törvényczikk módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatról
114 254. szám. >Az 1871: XXXIX. t. ez. 9. §-a következőleg bővíttetik: A közgyűlés kiküldöttei által megvizsgált évi számadások másolatban és az okmányok melléklése nélkül a közmunka és közlekedési ministerhez felterjesztendők*. A második bekezdés változatlan murád, csak a 4. sorban e szó helyett >felküldésétől* tétetik >beérkezésétől<. A régi 4. jelenleg 5. §-ban kikötött kedvezmény elfogadtatott, mint természetes és szükségszerű. Ezen szakasznál azonban a következő változtatást ajánlja a bizottság: Azon szó után >értelmében* teendő »az«. Az'5. jelenleg 6. §-nál a következő módositásokat hoz javaslatba a bizottság: az a) pontnál: >a társulati költségjárulékokaU szavak után kihagyandók a következő szavak: >a kölcsönök kamatai és törlesztési részleteinek kivételével*, mint feleslegesekés esetleg zavart okozók; az f) pont azon czélból, hogy a társulati költségjárulékok kedvezményei teljesen praecise fejeztessenek ki s a kincstári közegek esetleges mulasztásai által pl. csőd vagy vételár-felosztás esetén ne károsodjanak, teljesen átdolgozva következő szövegben ajánltatik: >a kir. adófelügyelő a kimutatott járulék-hátralékok nyilvántartására, biztosítására, beszedésére és behajtására nézve, az 1876: XV. t. ez. értelmében jár el, melynek ked« vezményei ezen járulékokra is kiterjesztetnek. Ugyanő gondoskodik arról, hogy a kir. adóhivatalok az ezen hátralékok teljes vagy részleges törlesztésül befolyt összegeket a g) pontban meghatározott arányban, valamint a befizetett késedelmi kamatoknak 5 A-od részét, a társulati pénztárba minden hó végén pontosan és kifogás nélkül átszolgáltassák. < Ugyanitt ezen f) pont után egy új g) pont javasoltalik azon czélból, hogy az állami adók behajtása mellett a társulati járulékok behajtása is biztosittassék. >01y esetben, midőn az ártérbirtokos az egyenes adók, községi pótlék és társulati költségjárulék czímén fentlevő hátralékaira oly összeget fizet le, mely összes tartozását nem fedezi, a befizetett összeg ezen három rendbeli hátralékokra oly módon osztandó fel, hogy az első sorban a múlt évekről származó egyenes adó és községi pótadó-hátralékok; másod sorban a múlt évekből származó társulati költségjárulék-hátralékok ; harmad sorban a folyó évben kivetett és esedékessé vált egyenes adó és községi pótadó-tartozások, végre negyed sorban a társulati folyó évi költségjárulék törlesztésére fordítandó. A mostani g) pont lesz h) pont. A 6-dik, jelenleg 7-dik §. bekezdése a régibb kölcsönökre tekintettel, következőleg ajánltatik : >Az 1871. évi XXXIX. t. ez. 22. §-a a jelen törvény hatályba lépte után felveendő kölcsönökre nézve következőleg módosittatik, illetőleg egészíttetik ki«. Ugyanott az utolsó kikezdés igy ajánltatik: >A közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértőleg, a kölcsönfelvételre az engedélyt megadja, azt az általa, az állam és a társulat érdekében szükségesnek ismert feltételekhez köti, vagy megtagadja?. A 7. most 8. §-nál a d) pontot, mely az összes társulati tagok sölidaritását állapítja meg, tekintettel arra, hogy a járulék jogi természete és a kincstári közegek által való behajtása folytán oly kedvező helyzetet nyújt, miszerint teljes elveszéstől félni alig lehet, sőt a késedelemről is eléggé van gondoskodva, a három havi korábbi fizetésben, s e mellett biztosíték is adatik az állam kezébe, mint teljesen feleslegest s az illető birtokosokra rendkívül terhes feltételt, teljesen töröltetni ajánlja a bizottság.
