Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.
Irományszámok - 1878-181. VIII. törvényczikk a berlini szerződés beczikkelyezéséről
46 181. szám. Article LVI. La Commission Européenne du Danübe s'entendra avec qui de droit pour assurer l'ent rétien du phare sur l'íle des Serpents. Article LVII. L'exécudou des travaux destinés a fairé disparaítre les obstacles que les Portes de fer et les Cataractes opposent a la navigation est confiée a rAutriche-Hongrie. Les Etats Riverains de cetté partié du fleuve accorderont toutes les facilités qui pourraient étre requises dans l'intérét des travaux. Les dispositions de l'article VI. du Traité de Londres du 13. Mars 1871. relatives au droit de percevoir une taxe provisoire pour couvrir les frais de ces travaux sönt maintenues en faveur de l'Autriche-Hongrie. Article LVIII. La S. Porté céde a l'Empire Russe en Asie les territoires d'Ardahau, Kars et Batoum avec ce dernier port, ainsi que tous les territoires compris entre l'ancienne frontiére russo-turque et le tracé suivant: La nouvelle frontiére partant de la Mer Nőire conformément a la ligne determiuée par le Traité de San-Stefano jusqu'a á un point au Nord-Ouest de Khorda et au Sud d'Artwin, se prolonge en ligne droite jusqu'a la riviére Tchoroukh, traverse cetté riviére et passe a l'Est d'Aschmichen, en allant en ligne droite an sud pour rejoindre la frontiére Russe indiquée dans le Traité de San-Stefano a un point au Sud de Nariman, en laissant la ville d'Olti a la Russie. Du point indiqué prés de Nariman, la frontiére tourne á l'Est, passe par Tebrenec qui resté a la Russie et s'avance jusqu'au Peunek Tschaí. Elle suit cetté riviére jusqu'a Bardouz, puis se dirige vers le Sud, en laissant Bardouz et Jönikioy a la Russie. D'un point a l'Ouest du village de Karaougan, la frontiére se dirige sur Medjingert, continue en ligne directe vers le sommet de la ínontagne Kassadagh et longe la ligne du pártage des eaux entre les affluents de LVI. czikk. Az európai Duna-bizottság egyetértést létesitend azokkal, kiket illet, hogy a Kigyók-SEÍgetén levő világító torony fentartása biztosíttassák. LVII. czikk. A Vaskapunál és zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatokvégrehajtása Ausztria-Magyarországra bizatik. A folyó ama részének partmelléki államai meg fogják adni mindazon könnyebbitéseket, melyek ezen munkálatok érdekében igényeltethetnének. Az 1871 -ik évi márczius 13-diki londoni szerződés VI. czikkének határozatai, melyek e munkák költségének fedezésére szolgáló ideiglenes díj szedésének jogáról szólnak, AusztriaMagyarország javára fentartatnak. LVIII. czikk. A Fényes kapu átengedi az orosz birodalomnak Ázsiában Ardahan, Kars és Batum területeket az utóbb nevezett kikötővel együtt, valamint mindazon területeket, melyek a régi orosztörök határ és az itt következő határvonal közt foglaltatnak. Az új határ elindulva a Fekete-tengertől, megegyezííleg a saii-stefanói szerződésben megállapított vonallal, egy pontig megy Khordától északnyugatra és Artvintól délre: innen tovább húzódik egyenes voualban a Tschouroukh folyóig, melyen átmegy és Aschmichen keleti oldalára ér, onnan egyenes vonalban dél felé megy, hogy elérje a san-stefauói szerződésben jelzett orosz határt egy jSarimantól délre fekvő ponton, Old városát Oroszországnak hagyván. A Nariman mellett jelzett ponttól fogva a határ keletre kanyarodik, átmegy Tebrenecen, mely Oroszországnak marad, és egész a Peunek-Tschai folyóig nyomul elő. E folyó mentét követi egész Bardouzig, onnan pedig dél felé irányul, Bardouzt és Jönikioyt Oroszországnak hagyván, Karaougan falutól nyugotra egy ponttól a határ Medjingertre irányul, innen egyenes vonalban a Kassadagh-hegy csúcsa felé folytatja útját, és az Araxesnek északra, a Mourad-Sounak délre eső mellékfolyói közt
