Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.

Irományszámok - 1878-181. VIII. törvényczikk a berlini szerződés beczikkelyezéséről

181. Cepelica et de-la, rejoint, par la ligne la plus eourte, les hauteurs qui bordent la Trebinjcica. II se dirige ensuite vers Pilatova, laissant ce village au Montenegró, puis continue par les liauteurs dans la direction nord, en se maintenant, autant que possible, a une distance de 6 kilométres de la route Bilek — Korito — Gacko, jusqu'au col situé entre la Somina-Planina et le mont Curiló, d'oú il se dirige a l'est par Vratkoviői, laissant ce village a 1'Herzégoviue, jusqu'au mont Orline. A partir de ce point, la frontiére — laissant Ravno au Montenegró — s'avance directement par le nord-nord-est en traversant les sommets du Lebersnik et du Volujak, puis descend par la ligne la plus courte sur la Piva, quelle traverse, et rejoint la Tara en passant entre Crkvica et Nedvina. De ce point, elle remonte la Tara jusqu'a Mojkovac d'oű elle suit la créte du contrefort jusqu'a Siskojezeró. A partir de cetté localité, elle se confond avec l'ancienne frontiére jusqu'au village de Sekulare. De la, la nouvelle frontiére se dirige par les crétes de la Mokra Planina, de village de Mokra restant au Montenegró, puis elle gagne le point 2166 de la carte de l'état major autricbien en «uivant la chaíne principale et la ligne du partage des eaux, entre le Lim d'un cöté, et le Drin, •ainsi que la Cievna (Zem) de l'autre. Elle se confond ensuite avec les limites actuelles entre la tribu des Kuői-Drekalovici d'un cöté, et la Kucka-Krajna ainsi que les tribus des Klementi et Grudi de l'autre, jusqu'a la plaine de Podgorica, d'oű elle se dirige sur Plavnica, laissant a PAlbanie les tribus des Klementi, Grudi et Hoti. De la, la nouvelle frontiére traverse le lac prés de l'ílot de Gorica-Topal et, a partir de Gorica-Topal, elle atteint directement les sommets de la créte, d'oú elle suit la ligne du partage des eaux entre Megured et Kalimed, laissant Mrkoviő an Montenegró et rejoignant la Mer Adriatique a V. Kruci. Au Nord-Ouest le tracé sera formé par une ligne passant de la cöte entre les villages Susana et Zubci et aboutissant a la pointe extrémé SudEst de la frontiére actuelle du Montenegró sur la Vrsuta-Planina. szám. 37 szik; onnan a legrövidebb vonalon eléri a Trebinjcicza partját szegelyzö' magaslatokat. Ezután irányt vesz Pilatova felé, mely falu Montenegrónál marad, s innen a magaslatokon északi irányban megy tovább, ugy hogy a mennyire lehetséges, a Bilek-Lorito-Gacko-i úttól hat kilométernyi távolságban tartja magát egész a Somine-Planina és a Curilo-hegy közt fekvő hegyszorosig, honnét keletre Vratkoviőin át, a falut Herczegovinának hagyva, egész az Orline hegyig halad. E ponttól indulva a határ — Ravnot Montenegrónál hagyva — egyenest észak-északkelet felé irányul a Lebersnik és Volujak hegycsúcsokon keresztül, azután a legrövidebb vonalon a Piváig száll le, melyen átmegy és Crkvica és Nedvina közt áthatolva, eléri a Tarát. E ponttól a Tara mentében fölfelé haladva egész Mojkovaczig ér, honnan az elö'hegy gerinczét követi Siskojezero-ig. E helységtől kezdve összeesik a régi határral egész Sekulare helységig. Onnan az új határ, a Mokra-Planina gerinczein halad, Mokra falu Montenegrónál maradván, s igy eléri az osztrák táborkar térképén 2166-al jelzett pontot, miután a főhegylánczot és a vízválasztó vonalt egyfelől a Lim, másfelől a Drin és a Cierna (Zem) között követte. Ezután Összeesik az eddigi határral egyrészt a Kuői-Drekalovici törzs területe, másrészt a Kucka-Krajna meg a Klementi- és Gruditörzsek földje közt egész a podgoriczai síkságig, honnét a Plavnica helység felé fordul, meghagyva Albániának a Klementi-, Grudi- és Hoti-törzsöket. Innét az új határ átkel a tavon a GoricaTopal kis sziget közelében, és Gorica-Topaltól kezdve egyenest eléri a hegygerincz csúcsait, s onnét követi Megured és Kalimed közt a vízválasztó vonalt, Mrkoviö-ot Montenegrónál hagyva, s végre eléri az adriai tengert V.-Kruöinál. Észak-nyugaton a határ egy vonal által képeztetik, mely a Susana és Zubci falvak közt a tengerparttól kiindulva, Montenegró mostani határának legvégső délkeleti pontján a Vrsuta Planinán végződik.