Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.
Irományszámok - 1878-186. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntető törvénykönyv, a rendőri kihágásokról” szóló törvényjavaslat iránt
110 186. szám. a felmerülhető kételyek mellőzése szempontjából, megfelelő különös intézkedések felvétele mutatkozott czélszerűnek. A szakasz utolsó bekezdésének rendelkezése abban találja indokolását, hogy ezen esetekben a vétség jellegét nem veszti el az által, hogy a kihágások büntetésével sujtatik. Ezen bekezdés felvétele szintén a kételyek eloszlatása szempontjából mutatkozott czélszerűnek. A 41-ik §-ban a bizottság kihágásnak minősítette azon cselekményt, ha valaki oly hamis hirt, mely a lakosság nyugtalanitását eredményezi, nyilvánosan terjeszt vagy közzé tesz, noha arra, hogy a hirt valónak tartsa, elegendő' ok jenn nem forgott. Ezen intézkedést szükségessé tette az, hogy az állampolgárok nyugtalanító álhírek közzététele és terjesztése által való nyugalomzavarástól lehetőleg megkiméltessenek. A 112-ik §-ba azon új intézkedés vétetett fel, hogy a ki nem zsarolási czélból valakit gyilkosság, rablás, súlyos testi sértés, gyújtogatás vagy más közveszélyes bűntett elkövetésével, vagy pedig rágalmazó vagy becsületsértő állitásnak nyomtatvány útján való közzétételével fenyeget: egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető' pénzbüntetéssel, ha pedig a bűntett elkövetésével, valamely vidéknek vagy községnek lakosai fenyegettetnek: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen cselekvények, ha azon czélból vitetnek véghez, hogy ez által az illető magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, a btk. 351. és 353. §§-ai szerint zsarolási bűntettet, illetve vétségét képeznek, de mert nálunk az ilyen veszélyes fenyegetések gyakran fordulnak elő a nélkül, hogy azok a mondott czélból történnének, a veszélyes fenyegetést, ezen czélzatra való tekintet nélkül is, büntetni szükségesnek mutatkozik. A büntetés fokozása azon esetre, ha valamely vidék vagy község lakosai fenyegettetnek a bűntett elkövetésével, a dolog természetében találja indokolását. A 46. §. száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágásnak minősiti azon cselekvényt, ha valaki őt jogosan meg nem illető olyan czímet, vagy rangfokozatot használ, mely által a közönség tévútra vezettetik, vagy őt jogosan meg nem illető belföldi rend vagy díszjeleket, vagy engedély nélkül külföldi rend vagy díszjeleket nyilvánosan visel. Ezen intézkedést a közönségnek tévútra vezetéstől való megvédése tette szükségessé. A 49-ik §-ba (M. J. 46. §.) következő szavak tannak tiltott voltát tudva* közbeszurattak, mert a bizottság a tiltott tartalmú hirdetés közzétételét csak akkor véli büntetendőnek, ha az illető, a hirdetménynek tiltott voltát tudva, szándékosan cselekszik. Az 54. §-ból (M. J. 51. §.) ezen szavak >más vallásra átmenni akaró, de< kihagyattak, mert fennálló törvényeinkre való tekintettel, a 18-ik évét még be nem töltött egyénnek más vallásfelekezetbe való felvétele büntetendő, tekintet nélkül arra, ha váljon az illető akar-e más vallásra áttérni, avagy pedig nem. A 60-ik §-ban kétszáz forintig terjedő pénzbirsággal büntetendő kihágásnak van minősítve az olyan érmeknek, emlékpénzeknek, árújegyeknek, s más efféle tárgyaknak készítése vagy forgalomba hozatala, a melyek felületes megtekintés mellett könnyen fémpénznek, papírpénznek, vagy bélyegjegynek tekinthetők. Czélszerűnek vélte a bizottság ezen intézkedésnek pótlólagos felvételét, mert az ilyen tárgyak készítése és forgalomba hozatala alkalmat szolgáltat arra, hogy azokkal az Írni és olvasni nem tudó s kevésbé tapasztalt egyének megkárosítására, visszaélések követtessenek el. A 67-ik §-ba (M. J. 63. §.) felvétetett, hogy az is büntetendő, a ki 16 éven aluli gyermeket koldulási czélból másnak rendelkezésére bocsát, mert a bizottság vélekedése szerint ez epén ugy büntetendő, mint azon cselekmény, ha ilyen gyermekek koldulni küldetnek. A ? ^" lk ^' ^ M * J * 72 " ^ következő Ú J bekezdéssel bővíttetett ki. >A ki ilyen verekedés közben fegyvert vagy más veszélyes eszközt ragad, tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig tévedhető pénzbüntetéssel büntetendő.* A bizottság azt, a ki verekedés közben fegyvert
